Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - Hasznosné Szöllős Ilona: A levéltári anyag restaurálás-konzerválásának időszerű kérdéseiről / 86–90. o.

Hasznosné Szol 1 ős Ilona: A LEVÉLTÁRI ANYAG RESTAURÁLÁS-KONZERVÁLÁSÁNAK jIDÖSZERÖ KÉRDÉSEIRŐL Századunk bővelkedik a háborús események és a fejleíi haditechnika folytán bekövetkezett olyan tömegszerencsétlenségekben, melyeknek pótolhatatlan értékű közgyűjtemények estek egészben vagy részben áldozatul. Ez év elején Marburgban. a nyugatnémet levéltárak konferenciája alkalmából 80 szakember részére tartottak tanfolyamot speciálisan olyan okmánytömegek megmentésének korszerű módozatairól, melyek háború, valamint földrengés, tűzvész okozta sérüléseket szenvedtek. Az ilyen anyag nemcsak nagy mennyiségével, de a tárolás és elöregedés általános káros hatásaitól merőben eltérő sérültségével állítja komoly szakmai feladat elé a konzerváló műhelyt és laboratóriumot. Hogyan oldja meg feladatát és milyen utat tett meg a restauráló iparból kiindulva az okmánykonzerválás uj tudománya? Fenti kérdés iránti érdeklődésünket a Magyar Országos Levéltár anyagát a közelmúltban ért súlyos pusztulás teszi különösen időszerűvé, A sajtóközlemény szerint * csaknem hat hétbe tolt, raig a magyar levéltárak történetében példátlan tűzvész utolsó szikrája is kialudt az elhamvadt irattömegek alatt. A tüz nyomán keletkezett hőség súlyosan megrongálta a három emeletnyi raktárhelyiséget*. A pernyévé vált okmányok okozta pótolhatatlan veszteség már csak a mikrofilm-másolat elsőrendű fontosságára hívhatja fel a figyelmet, mig az eloltott tüz lángnyolvei-Iüstje-gőze. a hőségtől izzó levegő pörkölő hatása, épülettörmelékek és az oltásból rázúduló víztömeg leginkább a szellemi tartalmat hordozó papir-tinta-nycmdafesték-pergamen-kötés-anyagokat támadta meg, igy tehát ezen anyagok gondos terápiája révén még megmenthetjük a továbbpusztulásuk által veszélyeztetett szövegértéket, - Ezért a restauráló laboratóriumot ugy kell tekinteni, mint egy valóságos klinikát, ahová szerves és szervetlen patogén elemektől, fertőzéstől, sérüléstől vagy öregségtől megbetegedett tudományos értékű iratok kerülnek kivizsgálás, konzultáció és gyógyító-kezelés céljából. Ehhez pedig igénybe kell vennünk a kémia, biológia, fizika tudományának minden segítségét, nyomon követve korunk hatalmas arányú fejlődését az uj anyagok. - eljárások terén. Igy valósitható meg a régi általánosító eljárások helyett ma már a helyes konzerválás kialakult gyakorlata. Ez a megbízható gépi és labaratóriumi vizsgálatok alapján az eredeti állapot, majd a sérülések, elváltozások pontos felderítése után a gyógyító műveleteknek olyan komplexumából áll, melynek célja: egyrészt a tisztítás utján elérendő eredeti állapot visszaállítása, másrészt pedig az anyag szerkezetében végbement pusztulási folyamat megszüntetése, az állag megszilárdítása és a megelőző védelem biztosítása az ujramegbetegedés megakadályozására. Ehhez kapcsolódik a tárolóholyiségek. a raktárak gondos tisztántartása, fertőtlenítése, légkondicionálása, stb. az un. tkönyvtár-levéltár higéne» már tudományosan lefektetett szabályainak betartása, hogy a restaurálási eljárással az értékes papíranyag számára biztosított ellenállóképesség állandósulhasson, Olaszországból - a romboló párás klima, földrengések, termeszveszély. hires nagy könyvtártüzek, stb. következtében - indult ki és ott ért el maximális eredményeket a könyvtári-levéltári anyag védelmének korszerű tudománya. Egy ennek alapján kidolgozott, minden részletre kiterjedő miniszteri rendelet Olaszországban kötelezővé is teszi a közgyűjtemények fizikai jólétének megfelelő biztosítását. Ma már világszerte ismert a római Istituto di Patalogia del Libro, a kiváló könyvszakember Alfonso Gallo által 4937-ben felállított állami kutató és kísérleti intézet,. Ennek kémiai. íizikai, biológiai és fotólaboratóriumaiban a speciálisan képzett szakemberek a fenti tudományok legfejlettebb 86