Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1957. évi 27. számú törvényerejű rendelete a magyar levéltárügy irányításáról / 3–. o. - Borsa Iván: A magyar levéltárügy irányításának újjászervezése / 3–7. o.

a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium felügyelete alatt kezdje meg működését (Megjegyzendő, hogy a Belügyminisztériumot éppen ezidőben hatalmas feladat kötötte le. A régi helyi közigazgatás helyébe meg kellett szerveznie az uj társadalmi rendnek megtelelő tanácsi igazgatást) A YKM 1949-ig összefogta az egész kulturális élet irányítását s nemcsak a nevében szereplő vallási és közoktatási ügyekkel, hanem tudományos és népművelési kérdésekkel is foglalkozott. - Az államapparátus szervezetében azonban 1949-től jelentős differenciálódási irányzat kerekedett felüt A minisztériumok száma ugrásszerűen megszaporodott, s ugyancsak Jelentősen emelkedett, a minisztertanács köz vet len íelügyelete alatt működő országos főhatóságok száma is. £ fejlődés során a YKM szervezeté bői kivált illetőleg önállósult a Népmüvelésügyi Minisztérium (-1949), az Országos testnevelési és Sportbízottság, a Magyar Tudományos Akadémia (1949), az Állami Egyházügyi Hivatal (19511, -19501951-re a Közoktatásügyi Minisztérium felügyelete alá az oktatási intézményeken kivül már csak a tudományos intézmények tartoztak. Az akkoriban érvényesülő irányzat a minisztériumok osztódásával egyszersmind »tiszta pro filu» minisztériumok és hatóságok kialakítására is törekedett s ez a törekvés a Közoktatásügyi Mi nisztériumból kizárólag oktatási feladatokkal foglalkozó minisztériumokat kívánt létrehozni E cél ér dekében szükségessé vált a tudományos intézmények <leadása». A minisztériumhoz tartozó tudó mányos intézmények két nagy csoportba voltak oszthatók; Egyik részük a szorosabb értelemben vett tudományos kutató .ntézet volt másik részük viszont tudományos feladatok mellett egyéb fel adatokat is ellátott Az első esoport esetében a megoldás adva volt Az újjászervezett Magyar Tudó mányos Akadémia ezidőben kezdte kiépíteni intézeteinek azóta igen kiterebélyesedett hálózatát £ hálózat első tagjai a VKM kutató intézetei voltak (pl. Történettudományi Intézet Csillagvizsgáló In tézet stbJ - Azoknak a tudományos intézményeknek esetében, amelyek egyéb íeladataik miatt nem minősültek kizárólagosan tudományos kutató intézeteknek s igy nem kerülhettek az Akadémia intézeteinek sorába, a minisztérium azt amódszert alkalmazta hogy az intézmény nem tudományos jellegű profilját helyezte előtérbe s az e profil szerint illetékes szaktárcának adta át. Igy került pl. az Állam- és Jogtudományi Intézet az Igazságügyminisztérium a Földrengéstani obszervatórium a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium s a népművelési feladatokat is ellátó könyvtári ós múzeum! hálózat a Népművelési Minisztérium felügyelete alá. 1953. február lén megszűnt a minisztérium tu dományos osztálya is, hisz a még megmaradt néhány tudományos intézmény részére nem volt szűk ség külön osztály fenntartására, s ezek főfelügyeletét a Minisztérium átmeneti osztódása folytán a Felsőoktatási Minisztérium tudományegyetemi főosztálya látta el (1953-ban ugyanis fél évre a Köz oktatásügyi Minisztérium Felsőoktatási és Közoktatásügyi Minisztériumra vált szét majd pedig - ez uttal már Oktatásügyi Minisztérium néven r ismét visszaállították) Végül is a nem oktatási jellegű intézmények közül már csak a Pécsett működő Dunántúli Tudományos Intézet és a levéltárakat ös/ szeiogó Levéltárak Országos Központja maradt a minisztérium felügyelete alatt A minisztérium természetesen a továbbiakban is mindent elkövetett tiszta oktatási profilja nak kialakítása végett.- s ezektől az intézményektől is meg akart szabadulni 1954 ben a Dunántúli Tudományos Intézetet átvette a Tudományos Akadémia, a levéltárak kérdése azonban tovább hu dott és csak az 1955. év végén 1956. január 11 hatállyal nyert megoldást Miért jelentett a levéltárak tárcahovatartozásának eldöntése nagyobb problémát más intéz menyekénél? Azért mert a levéltárak nem kizárólag tudományos kutató intézeti jelleggel bíró intézmények, (ezért nem kerülhettek a Tudományos Akadémia felügyelete alá), s a tudományos teendők mellett k ö z i g a z g a tá s i feladataik vannak. Ha tehát egyszerűen az utóbbi funkciót vették volna alapút a levéltáraknak ahhoz a tárcához kellett volna kerülniök mely az államapparátuson belül a szorosabb értelemben vett igazgatási feladatokat látja el, Hogy azonban ennek akadályait s általa a problémát is megérthessük, tekintsük át röviden, hogyan álltak ezekben az években '1953-1955) az áHamapparátuson belül az igazgatási feladatok, s ezeken belül is a levéltárügy felé legtöbb vonatkozással biró iratkezelési és iratselejtezési problémák, s azok legfelső irányítása 1953 előtt a közigazgatás sajátosan igazgatási feladatai (helyi közigazgatás felügyelete állampolgársági, anyakönyvi, gyámsági ügyek stbJ - köztük az állami szervek iratkezelési és irat: selejtezési ügyeinek irányítása -* a Belügyminisztérium hatáskörébe tartoztak- A titkos ügykezelés legfőbb irányítója az Államvédelmi Hatóság volt - 1953ban az eddigitől eltérő, uj üpusu Belügyen4