Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - Tollas Béla: A Ráday Levéltár kecskeméti fiókja: Reformárus Egyház, 1956 / 79–85. o.

To Has Béla: A RÁDAY" _LEVÉLTÁR KECSKEMÉTI* FIÓKJA '(Református Egyház, 1956. 182-184. 1.) • Mint a címből is látható, a kecskeméti fióklevoltár a Ráday Gyűjtemény Levéltárának szerves része, amely magában Jogialja a kecskeméti egyházközség és kollégium levéltárát és az utóbbi évek folyamán a Bácskiskunsági Egyházmegye egyházközségeiből begyüjtö'tt levéltári anyagot. A levéltár tehát a Duna-Tisza köze déli részén levő református gyülekezetek iratanyagának gyüjtőlevéltára. A kecskeméti gyülekezet levéltára az ország református egyházközségeinek egyik leggazdagabb levéltára, mely anyagának becse, de terjedelme folytán is igen számottevő érték, annak ellenére, hogy az idők folyamán számos nagyértékü oklevélanyaga elveszett. Ma is a történelmi kutatás szempontjából olyan jelentős és egységes iratanyag birtokában van, moly a XVII. századtól a jelenkorig teljes összefüggő sorozatot tud felmutatni. Ez az iratanyag nemcsak hiven őrzi a kecskeméti egyház scázadokra visszanyúló múltjának emlékeit és mint ilyen, elsőrendű gyülekezettörténeti- kutíő, hanem a Duna melléki Egyházkerület történetére és a Duna-Tisza közi reformátusság múltbéli életére vonatkozó adatok lelőhelye is, • . A LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE Levéltárról a szó valódi értelmében csak a XIX. század első évtizedeitől kezdve lehet beszélni. Bár gondosan őrzött iratanyag birtokában volt az egyház megalakulásától fogva, valami levéltárszerü kezelésnek azonban előzőleg még nyomát sem találjuk. Feltehető, hogy azon egyetlen 1564~ből fennmaradt iogyességlevélen* kivül is voltak iratai a XVL századból, de ezek valószínűleg az 1678. évi nagy tűzvészben pusztulhattak el, amikor a templom, parókia és iskola is porrá égett. Rendezett levéltárrá 1820-bajfc alakulhatott, ezt látszik bizonyítani az a mutató, melynek cime: • Egyházát, iskolát illető Régi Levelek rendezéséröli Jegyzék*.* Ez a jegyzék az •Elegyes, magános és Közönséges Leveleké-ét foglalja magában ós az 1654-től 1819-ig terjedő időből sorolja fel azokat. A felsorolt tlevelek*. összesen 508 irat, közül a. XVIL századból való volt 96, -- a XVIII-ból 358 és a XlX-ből 59. A jegyzékben felsorolt iratokból, valamint a csomókat jelző • Elegyes, magános és Közönséges Levelek* feliratából is azt következtethetjük, hogy több hasonló mutatónak kellett készülni, melyek más-más tárgyi csoportokba tartozó iratot foglaltak magukban. Nincsenek benne pl. a védlevelek, végrendeletek és egyéb szép számmal fennmaradt iratok. A jegyzékben felsorolt iratok közül mindössze két darab van a birtokunkban. Sajnos, ez az értélíes iratanyag a maga teljes egészében elveszettnek tekinthető. Volt közöttük sok régi püspöki levél és ágenseldől származó irat, valamint a meglehetősen nagy és jelentős levélhalmaz között olyan is, mint Ráday Gáspár levele 1680-ból. Ráday Pálnak, II. Rákóczi Ferenc kancellárjának Kecskeméti Selymes Jánoshoz és Patay János püspökhöz irott levelei, valamint Bessenyei György levelei. A levéltár második rendezése 1866-ban fejeződött be, ekkor Kudar Antal, az egyház akkori jegyzője rendezte másfél évig tartó munkával és a levéltári iratokról * három rendbeli mutató főkönyvet* készített. Az általa készített mutatókból egy maradt meg. Ez a második rendezés Fördős Lajosnak, Kecskemét nagynevű lelkipásztorának a lelkészsége'idejére ősik. Azért kell az ő nevét a levéltárral kapcsolatban itt megemlítenünk, mért ő volt az egyetlen lelkipásztor, aki maga is búvárkodott az iratanyagban, amint azt naplói ós egyes iratokon található megjegyzései bizonyítják. Bizonyos az is, hogy rajta tartotta szemét a levéltáron, gondját viseltette, sőt gyarapittatta is. Az ő érdemének lehet tulajdonítani, hogy a kecs-keméti egyház megszerezte a 25 fólió kötetből álló tJerney Gyűjteményt*, melyet jelenleg a pesti Ráday Levéltár őriz. 79