Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - A Román Állami Levéltár: fennállásának 125. évfordulójára / 72–74. o.

A ROMÁN ÁLLAMI LEVÉLTÁR (Fennállásának 125. évfordulójára) * Ebben az évben ünnepeljük a Román Állani Levéltár alapításának 425. évfordulóját. Az Állami Levéltár megalapítása igen fontos esemény, hiszen ez az uj intézmény az egyébként már feleslegessé vált levéltári anyagot gyűjtötte össze és ezáltal jórészt a pusztulástól mentette meg, Romániában működtek már levéltárak az Állani Levéltár megalapítása előtt is különféle intézmények keretében. így például a fejedelmek, a főméltóságok viselői, különösen a kincstár, a kolostorok, a bojárok, mezővárosok és általában mindazok, akik valamilyen okiratot kaptak, amelylyel jogaikat, kiváltságaikat megerősítették, levéltárakat tartottak fenn. A román fejedelemségekben 1828—1832 folyamán végbement változások .szükségessé tették, hogy Bukarestben és Jasiban állami levéltárat alapítsanak. Sok régi intézmény szervezeti szabályzat alapján történt felszámolása szükségessé tette, hogy azok levéltárait összegyűjtsék abból a célból, hogy azok továbbra is megmaradjanak és felhasználhatók legyenek. 1862-ben, a román fejedelemségek egyesülése után Bukarestben létrehozták az Állami Levéltárak Főigazgatóságát* Iasiban pedig egy fiók-levéltárat létesítettek. Az első világháború után az Állami Levéltárak Főigazgatósága kiterjesztette működését és négy területi igazgatóságot szervezett. 4925-ben lépett érvénybe az Állami Levéltár megszervezéséről szóló törvény; Valamennyi állami szervet arra köteleztek, hogy 30 évnél régebbi levéltárát adja át. Megtiltották, hogy az Állami Levéltár engedélye nélkül megsemmisítsék, vagy elidegenitsék a levéltárakat. 4951-ben az Állami Levéltárat egy rendelet alapján az Oktatásügyi Minisztérium róhatósága alól kivonva a Belügyminisztérium alá rendelték. Az uj törvény alapján az Állami Ügyek Igazgatósága irányítja és ellenőrzi az intézmények, vállalatok levéltárainak szervezését és megőrzését, gyűjti, katalogizálja és selejtezi a levéltárakat, és megőrzi azokat az iratokat, amelyek történeti értéket képviselnek. Uj eredmény volt az, hogy az Állami Levéltárak Igazgatóságának joga lett tájékozódni valamennyi intézmény, vállalat és szervezet munkája felöl és ellenőrizni azt. A Bukaresti Állami Levéltár eddigi irányitói közül megemlítjük Ion Eliade Radulescot, Grigore Alexandresco költőt, Cezar Boliacot az irót és politiloist, Constantin Aricescot, a történészt, irót és ujságirót. Bogdán Petriceico Ilasdeut, a nagy filológust és történészt, Dimitre Onciul egyetemi tanárt és történészt, Constantin Moisil akadémikust, stb. és Iassiban Gh. Asachit, V. Alexandri költőt, G. Sión irót stb. .... A levéltári kutatók közül enlitsük meg D. Posacovot. N. Filimon irót. Zamfil Arboret, Ilié Barbulescot és másokat. Eredménytelen kísérletek után 1924-ben megalapították a * Gyakorlati levéltáros iskoláit, melyet 1931-ben Levéltári és Paleográfiai Főiskolának,4948-ban pedig Levéltári Intézetnek nevezte!: el. 4.950 óta (ebben az évben ui. megszűnt a Levéltári Intézet) a levéltárosképzés a Bukaresti Egyetem Történeti Karán a levéltáros szakon folyik. A levéltár raktáraiban őrzik az ország történetének legrégibb iratait. Ezek : Vladiszlav havasalföldi (Valachia) fejedelem adománya a Vodicai kolostor részére (4369-4376) és Román Moldvai fejedelem irata 4392-ből. Jelen cikket az AGEPRES. a román hivatalos hírügynökség bocsátotta a Levéltárak Országos Központja rendelkezésére. (Szerk.) 72