Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - Horváth Zoltán: A Sopron Városi Begyűjtési Hivatal iratanyagának rendezése / 50–71. o.

Az egész iratanyag áttekintéséhez és az abban való tájékozódás, kutatás megkönnyítéséhez. a rendezés során készült részleten repertórium nyújt segítséget, Megjegyzés Az iratanyag 1956. november hó 30-án korült levéltárunkba a megszűnt városi begyűjtési hivatal helyiségeibök nagyobb részében ömlesztve. Az iratanyag nom teljes, különösen a bcgyüj tési osztályé töredékes. A megszűnt begyűjtési szervek iratanyagának rendezése és selejtezése szempontjából jól Felhasználható szempontokat adhat levéltári dolgozóinknak Horváth'Zoltánnak az állami begyűjtési szervezeti Telepítését, hivataltörténetét és egy városi begyűjtési hivatal ügyintézését ismertető ta nuimánya. Kár, hogy tanulmánya elkészítése előtt a megyei és járási begyűjtési hivatalok iratanya gában tájékozódnia nem volt alkalma. Szerkesztőségünk éppen ezért is kér hozzászólásokat és javaslatokat a cikkhez. A magunk részéről e szempontból szeretnénk a tanulmányt néhány ponton kiegészíteni. A cikkel szemben, mely szerint a begyűjtési minisztériumnak 4954. előtt nem voltak középfokú szervei, lel kell hívnunk a figyelget, hogy a megyei és járási begyűjtési miniszteri megbízottak hálózata már a begyűjtési hivatalok előtt működött. Mikor 4954. április 2-án a Megyei Begyűjtési Ili* vatalok megalakultak, a megyei tanácsok begyűjtési osztályaival együtt megszűnt a miniszteri megbi^ zotíi hálózat is. Iratanyagukat nem az újonnan létesült megyei és járási begyűjtési szerveknek, hanem a begyűjtési minisztériumnak adták át. A megyei és Járási Begyűjtési Hivatalok iktatott és valamilyen okból iktatás nélkül maradt iratanyaga természetszerűleg a levéltár gyűjtőkörébe tartozik. Az iratnyilvántartás 4954. május 40-ig csoportszámok szerint történt, május 44-én tértek át a számsoros iktatásra. Az iktatott anyag is három sorozatra tagolódott: 4, ügyviteli iratok, 2. panaszok és kórelmek, 3. szociális kedvezményekért rolyamodók ügyei. Külön iktatták még ezenfelül a titkos és bizalmas iratokat is, ez az anyag azonban a legtöbb helyen a megyei, illetve járási tanácsok TÜK irattárában volt és van elhelyezve, A nem iktatott iratok közül Forrásérték szempontjából legbecsesebbek a munkaértekezletek jegyzőkönyvei és a tervfelbontásokkal kapcsolatos kimutatások. * A községi begyűjtési megbízottak iktatott iratanyaga igen jelentős részben a felsőbb begyűjtési szervek körrendeleteiből tevődik össze. Ha elhelyezésükről egyelőre gondoskodnunk is kell. későbbi időben feltétlenül gondolnunk kell az iktatás után minden intézkedés nélkül irattárba helyezett körrendeletek kiselejtezésére, A községi begyűjtési megbízottak nem iktatott iratanyagának két legfontosabb sorozata: a nyilvántartási lapok és a gazdalajstromok. Vegyük először az utóbbit, a gazdalajstromokat, a termelöknél a földterületben, művelési ágakban történt esetleges változások szemléltetésére feltétlenül meg kell tartanunk. A nyilvántartási lapok a begyűjtési adminisztráció legfontosabb alapnyilvántartását képezték. Termelőnként vezették külön-külön s a földterületre, beszolgáltatásra és teljesítésre minden fontos adatot tartalmaztak- Mivel legutóbb a beszolgáltatás rendszere három évre rögzítve volt, tekintettel a nyilvántartási lapok nagy tömegére, a kis eltéréssel azonos adatokat tartalmazó 4954. 4955 és 4956 évi nyilvántartási lapok egy-két évi anyagának a kiselejtezését esetleg megfontolás tárgyává lehetne tenni. Szerkesztőségünk ehhez a kérdéshez is kér minél több hozzászólást. A legalsó begyűjtési szervek, a községi begyűjtési meg bízottak iratanyagánál: rendezése alkalmával., a repertóriumok elkészítése előtt viszont feltétlenül kiselejtezhető!: az alábbi sablonos, ügyviteli és forrásértéket nem képviselő iratfajták : 4, Sertésvágási engedélytömbök, 2. Marhalevelek. 3. Kényszervágási jegyzökönyvek, állatorvosi igazolások, 4. Sertésvágási engedélyek nyilvántartása. 70 '••'•"