Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - FIGYELŐ - Balázs Tibor: Levéltárak és kutatók kapcsolata az Egyesült Államokban / 609–612. o.

A Nemzeti Levéltár jelentékeny irodalmi működést lejt ki, számos leltárat, illetve regisztert adtak ki, valamint sok forráskiadványt. A dán kancellária anyagát 1554-H639 évekre vonatkozóan 24 kötetben tették közzé. Bélay Vilmos LEVÉLTÁRAK ÉS KUTATOK KAPCSOLATA AZ EQYE

SÜLT ÁLLAMOKBAN Az Amerikai Levéltárosok Egyesületének folyóirata a «The American ArchivisU 4956* évi 3, számában beszámolt a memphisi Történész Egyesület rendezésében megtartott <A történész és a levéltáros*, c« plénuraról. A plénumon résztvettek az állami levéltárak, a kéziratgyüjtemények (Manuscript Collections) és a történészek képviselői. Az ülésszak közelebbi tárgya átkutatás problémája volt. A kérdéshez hozzászóltak a levéltárak, a könyvtárak és kéziratgyüjtemények és a történészek képviselői egyaránt. A levéltárak álláspontját Christopher Crittenden, Észak-Karolina állam Történeti és Levéltári Osztályának igazgatója ismertette. A könyvtárak és kéziratos gyűjtemények kutatással kapcsolatos véleményét Howard H. Peckham, a michigani Egyetemi Könyvtár igazgatója fejtette ki. Végül a történészek álláspontját Frontis % Johnston a Uavidson College Történeti 1 Osztályánál? igazgatója mondotta el* Nem lett volna helyes egyedül az állami levéltárak álláspontját ismertetni. Több okból sem. Egyrészt levéltári anyagot nem csak a levéltárak őriznek. Másrészt a kép teljességéhez, síz amerikai levéltárakban folyó kutatás jobb megértéséhez hozzátartozik mindhárom hozzászólás ismertetése. A hozzászólásokat nem külön-külön, hanem problémánként csoportosítva ismertetjük. Mielőtt erre rátérnénk említsük meg, hogy bár Amerikában a könyvtárak is őriznek m s méghozzá tekintélyes mennyiségben $* levéltári aliyagot az alább elmondottak nem vonatkoznak az összes könyvtárakra. A plénumon világosan különbséget tettek az un. közkönyvtárak és a kutatókönyvtárak (research libraries) között. Minden bizonnyal ez utóbbiak olyan kutató intézmények, melyeknél számottevő mennyiségű iratanyag is található* Az összes alábbi őszrevetelek levéltárak és kéziratgyüjtemények mellett, a könyvtárak közül ilyén kutató könyv tár akr a vonatkoznak. . A hozzászólók kivétel nélkül abból a gondolatból indultak ki* hogy a levéltárak, kéziratgyü> temények és könyvtárak egyíelől és a kutatók másfelől, közös cél érdekében dolgoznak. Mindegyik ugyanazért az általános célért dolgozik* $s ha adódnak nézeteltérések, súrlódások a levéltárali és a kutatók között azokat éppen a közös eszményü munka talaján lehet a legkönnyebben megoldani. Miből adódnak a nézeteltérések? A levéltárosok megbízottja a sérelmeket a köré a gondolat köré csoportosította, h-gy a kutatók nem mindig ésszerűek és mértékletesek a levéltárakat illető kéréseikben, illetve követeléseikben. A kutatók általában a következő hiányosságokat vetik fel a levéltárak munkájában. A levéltárak nem tesznek meg mindég mindent az iratok megőrzésére* ha pedig megőrzik, akkor nem követnek el mindent, hogy azokat valóban könnyen lehessen felhasználni. A levéltárak képviselői általában beszámoltak a levéltári munka problémáiról, köztük még a begyűjtés és a restaurálás kérdéséről is» Azonban ezúttal csak azokkal a kérdésekkel foglalkozunk, melyek a kutatás problémájára vonatkoznak és melyekre nézve érdekes vagy sajátos szempontokat mondottak el. így pl. felmerült a levéltárak túlzsúfoltságának kérdése. Gyakran előrordul p mint mondották •*% hogy rövid utón kitelepítenek irattárakat és ezzel értékes történelmi anyagok kerülnek a pusztulás szélére* ilyenkor a levéltárosokat az utolsó emberig mozgósítják, hogy ezeket az anyagokat megmenthessék. Az fttatvédelem érdekében a, «tűzoltáson* túlmenően szervezett intézkedéseket is tesznek. Egy sor államban törvény biztosítja, hogy selejtezni csak a levéltár hozzá-? járulásával lehet. Ha egy szerv bejelenti, hogy anyagát selejtezni kívánja, akkor a levéltáros mondja meg, hogy mit kell megőrizni és mit lehet megsemmisíteni, A legtöbb esetben a döntés nem okoz nehézséget Mégis a két egyértelmű szélső eset között van egy bizonyos félhomályos zóna. ahol nem mindég könnyű a döntés. Pl. mi történjék egy alsóbb szerv tisztviselője (minor ofíicial) kJ* 609