Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - FIGYELŐ - Litván Györgyné: A volt magánvállalatok fondjainak és a személyi fondoknak kezelése a Szovjetunióban / 596–597. o.

külföldre emigrált személyek levéltáraira is, és végül 1941-ben a cári Oroszország politikai és társadalmi életében jelentősebb szerepet játszott valamennyi személy irathagyatékára továbbá a, nemesi családok levéltáraira. Ezeket a fondokat mindig abban a levéltárban őrzik, amelyben annak az állami intézménynek levéltára található, melynek müködésévela íondképző tevékenysége a legközelebbi kapcsodlatban állt így például a volt Belügyminisztérium íondjait őrző Moszkvai Központi Állami Történeti Levéltárban őrzik a volt belügyminiszterek, a Hadtörténeti Levéltárban Szuvorov,Barclay<*de^Tolly és más hadvezérek személyi rondjait 5* A tudósok és művészek irathagyatékának összegyűjtésére ugyancsak •• • kezdettől fogva gondot fordított a szovjet állam. ! A feldósok .irathagyatékának összpontosítása már a forradalom előtt megkezdődött a Tudó*mányos Aka :

émia archívumában. A szovjet kormányrénueletek hivatalosan is a tudósok személyi fOndjainak központi levéltári gyűjtőhelyéül Jelölték ki a Tudományos Akadémiái, Némileg más volt a helyzet az irók és művészek irathagyatékaival. A forradalom előtti Orosz* országban semmiféle olyan intézmény nem volt, amely ezeket összpontosította volna. Az irók és művészek személyi íondjai szétforgácsolva az örökösök, magángyűjtők és egyes hivatalos gyüjte** menyek kezében voltak, Ez volt a sorsa Puskin, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Csehov és más kimagasló szovjet irók irathagyatékának. Ezeknek a fondoknak az állami levéltárakban való centralizálása már 1919-ben megkezdődött, amikor a Levéltári Főigazgatóság megszervezte az Állami Levéltári Fond kultúrtörténeti

1 szék* cióját Ez a kultúrtörténeti szekció rövid idő alatt nagy eredményeket ért el a veszélyeztetett irafr hagyatékok begyűjtésében. 1941i>íben felállították a Szovjetunió Központi Állami Irodalmi Levéltárát, melyet Jelenlég Közponü Irodalmi és Művészeti Levéltárnak neveznek. Ez a levéltár Jelenleg 500 fondot őriz. köztük nemcsak egyes személyek irathagyatékát, hanem irodalmi és művészeti társa* ságok, könyvkiadók, lapszerkesztőségek stb. levéltárait is* A szovjet állam évente megfelelő pénzösszeget biztosit a magántulajdonban lévő személyi fondók, gyűjtemények és egyes iratok megvásárlására. Ezenkívül a muzeumok, könyvtárak, tudományos intézetek kézirattáraiból is évente nagymennyiségű anyag kerül a Központi irodalmi és Művészeti Levéltár őrizetébe. Ugyanakkor azonban nem törekednek az ilyen Jellegű anyagnak az állami levéltárakban való teljes összpontosítására, hanem sok esetben az egyes személyekkel kapcsolatos levéltári anyagokat az illető személyek emlékmúzeumaiban vagy pedig a könyvtárakban őrzik. Az iratanyag a Központi Irodalmi és Művészeti Levéltárban való őrzésének és kezelésének kedvező körülményei sok művészt és irót arra ösztönöznek, hogy még életükben átadják öszr szegyüjtött iratanyagukat az emiitett levéltárnak. A Szovjetunióban a személyi eredetű fondoknak a levéltár részére történő átadása az állami levéltár és a rond tulajdonosa között kötendő megegyezés alapján történik. Az ilyen egyezmény a levéltárat kötelezi az átvett fond rendezésére, leltározására és kellő megőrzésére, a tulajdonosnak pedig fenntartja a Jogot az átadott levéltár és a vele kapcsolatos egyéb iratanyagok használatára. Az ilymódon átvett iratok kiadásánál biztosítják a szerzői Jog érvényesítését Bár a szovjet törvények nem irják elő kötelezően a személyi eredetű fondoknak állami őri* r zétbe való átadását, mégis biztosítják ezeknek a fondoknak fennmaradását és hozzáférhetőségét, mert a fond ok helytelen kezelése vagy veszélyeztetettsége esetén lehetővé teszik az állami levéltárak beavatkozását, A magyar olvasóban ** a lentieket olvasva * önkéntelenül is felmerül a kérdés: vajon nem lehetne*e nálunk is tenni valamit, a tudománytörténet és kultúrtörténet szempontjából nagyjelentéi ségü fondok fokozott védelmére, és ha nem is teljes központosítására, de legalábbis központi nyilvántartására és tervszerű begyűjtésére. Bármennyire előtérben állnak is más iontos feladatok, nem lehet figyelmen kivül hagyni, hogy a fenti Jellegű iratok is beletartoznak a levéltári anyag 'forgalmába és nem szabadna továbbra is tétlenül nézni pusztulásukat és kallódásukat » Litván byörgyné