Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - FIGYELŐ - Bekény István: Francia levéltári útmutatók / 579–581. o.

álig néhány éve kezdték meg a levéltárosok a levéltári anyagot tudatosan és rendszeresen alkalmazni az iskolai történelem-oktatásban* Korábban sem az alsó-, sem a középfokú iskolák tananyagában még halvány utalás formájában sem emiitették a levéltárakat. Az egyetemek bölcsész- és jogász professzorai között is kevés olyan akadt, aki hallgatóit a levéltári kutatásokra ösztökélte volna. Csak a tanitóképző-intézetek egy részében tartottak a megyei levéltárosok már 49Í0, óta évről-évre levéltárismertető íelőádásokat-* igy a tanítók, t? akik általában a községi Jegyzői te* endőket is ellátják, * legalább valamelyest ismerik a megyei és községi levéltárak anyagai A fél* sőbb közigazgatás embereinek azonban már alig van fogalmuk arról, hogy az aktuális kérdések Intézésénél, szabályozásánál milyen nagy segítséget jelentene számukra a levéltárakban őrzött irat anyag megvizsgálása. A legtöbb esetben megelégszenek azzal, hogy a legutolsó 40f*20 év anyagát nézik át, sőt sok esetben egyedül a hivatalos lapot nézik meg, A prefektusok általában ismerik a levéltárosok magasfoku képzettségét és gyakran fordulnak hozzájuk történelmi* archeológiai* nép* rajzi, sőt irodalmi kérdések tisztázása érdekében is, de ritkán veszik igénybe a levéltárosok se* gitségét a merőben közigazgatási kérdések, meg oldásánál- Holott helyes lenne, ha a közigazgatási iskola hallgatói is megismerkedhetnének a levéltári dokumentáció utján elérhető eredményekkel és még helyesebb volna, ha a levéltárosok ugy az iskola hallgatóinak, mint a közigazgatási szak* embereknek rendelkezésükre bocsátanának egy teljesen világos, közérthető, pontos és a megfelelő hivatalok feladatainak, ügykörének szemelőtt tartásával Összeállított levéltári útmutatót Ilyen útmutatók a 20^30-as években egyes levéltárak régi anyagáról már készültek. Az ej* múlt évtizedekben nagyszámban megjelent elemző leltárak és numerikus repertóriumok, ,# különösen ha azokhoz név- és tárgymutató is készül f- szintén megfelelhetnek ennek a célkitűzésnek, de igazán jól csak akkor használhatók, ha a leltározott sorozatok irataiban található adatokról a bevezetés részletesen tájékoztatja az olvasót. A nyomtatásban megjelent leltárak és repertóriumok nagy része azonban nem felel meg ennek a követelménynek. A sorozatok dossziéinak felsorolása* az évkorok feltüntetése nem elegendő. Az olvasónak képet kell kapnia a sorozat iratainak termé* szetéről, valamint arról is, hogy az iratokban található adatok milyen módon használhatók fel. Vá* zölni kell a leltározott sorozatok terjedelmét* esetleges hiányait, ismertetni kell a sorozatok sa* játosságait, s fel kell sorolni a sorozat iratainak felhasználásával készült főbb munkákat. Ki kell térni az iratok felhasználásánál követhető legmegfelelőbb módszereknek, tehát a kutatás módjának ismertelésére is, igy azután pl. a nemzeti javak történetével foglalkozó kutató meg fogja tudni a leltárból,, hogy az állami Javak igazgatására vonatkozó adatokat mely sorozatban fogja a számára legmegfelelőbb rendben és csoportosításban megtalálni. Néhány levéltáros már a múltban is összeállított egy-egy rövid ismertetést a levéltárban található összes sorozatokról. Ezek között igen értékes munkák is vannak, de helyes volna az ilyen ismertetéseket jobban hozzáidomitani, alkalmazni a felhasználás igényeihez. A megyei levéltári útmutató legmegfelelőbb típusa fondok szerint az, mely vázolja a sorozatok történetét* egészen röviden ismerteti az épület történetét, megmagyarázza a csoportosítás rendszerét, ismerteti a sorozatokat, felsorolja és ismerteti a nyomtatott gépírásos és kézírásos segédleteket s ha van ilyen, a dokumentációs szolgálatot és a mikrofilmező szolgálatot. Kívánatos kiegészíteni a leltárat a más levéltárakban őrzött, de a megye történetére vonatkozó adatokat tartalmazó sorozatok ismertetésével. Betűrendes tárgymutatón kivül készíteni kell az útmutatóhoz néhány térképet a fondok által érintett területekről, továbbá, grafikonokat a fondok koráról* a fondok jelentőségéről, s végül a terület feudaliskori állapotáról, az egyházmegyék, választói kerületek* járási, bírósági szervezet szerinti beosztásról* A kutatóknak adott tanácsok ki kell térjenek a levéltári irathasználati szabályok ismertetésére, a másolatkészítés! lehetőségekre, s meg kell magyarázzák a kutatónak, milyen módon valósithatják meg legeredményesebben genealógiai, demográfiai, gazdaságtörténeti vagy helytörténeti kutatásaikat. Jelentek meg olyan levéltári útmutatók is, melyek csak bizonyos tárgykörre vonatkozó sorozatok ismertetését tűzték ki célul maguk elé. így az Archives ^ationales színház- és zenetörténeti fondjairól s az*utóbbi években Charles Braibant kezdeményezésére az Archives Nationales és a ssajnamegyei levéltár genealógiai kutatásoknál fölhasználható és ugyanezen két levéltár mft* 580