Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - FIGYELŐ - Endrényi Ferenc: Az NDK Levéltári Tudományos Tanácsa / 574–576. o.

A törvény szerint a levéltárban való elhelyezés és beszállitás módozatait, valamint azokat a feltételeket, melyek fennforgása esetén egyes szervek levéltáruk állami levéltárban való elhelyezése alól intézményes mentesítést nyerhetnek, a király határozza meg, m ami tehát e fontos kérdés rendezését a miniszteri vagy a minisztertanácsi rendeletek szintjénél magasabban állapítja meg. A 2. szakasz kimondja, hogy az állami levéltárban elhelyezett iratok nem semmisithetők meg azon felelős hatóságok vagy magánszemélyek hozzájárulása nélkül, melyek az iratokat a levéltárban elhelyezték. A 3. szakasz szerint az állami levéltárban elhelyezett iratok nyilvánosak, s a kutatók rendelkezésre való bocsátásuknak módozatait a közoktatásügyi miniszter által kiadandó belső szabály* zat határozza meg. Áll ez - mint a 4. szakasz előírja ** mind az állami, mind az önkormányzati, mind a magánszervek ill. személyek által beadott iratokra. Ugyanez a szakasz rendelkezik arról, hogy az iratokból másolatokat és kivonatokat a levéltárosok készítenek. A másolatokat és kivonatokat a levéltárosok aláírják és a levéltár pecsétjével látják el. Az 5. szakasz szerint az állami és önkormányzati hatóságok csak akkor semmisíthetik meg saját irataikat ha a királyság főlevéltárnokának vágy megbízottjának engedélyét megszerezték. Ez következik a főlevéltárnoknak a fenti iratok felett a 6. szakasz értelmében gyakorolt jogából. A törvény Jelentőségét méltatva Tihon cikke kiemeli, a 100 évnél idősebb iratok levéltárba adásának kötelezettségét, valamint, hogy a községi és nem állami intézmények a községi törvény 100. szakaszának be nem tartása esetén szintén kötelesek levéltárba adni irataikat Lényeges, hogy a magánosok iratai és a 100 évnél későbbi iratok levéltárba adása íakultaüv. m A további levéltári munkák szempontjából különösen jelentős, hogy egyetlen közhatóság sem selejtezhet levéltári felügyelet nélkül, s a királyság főlevéltárnokának és megbízottjainak a törvény ellenőrzési jogot biztosit ugy az állami, mint a nem állami közintézmények irattárai fölött. I' í .••';.; • Kétségtelen, - állapítja meg Tihon, #• hogy az uj törvény komoly haladást Jelent a jelenlegi helyzet* tel szemben és, hogy annak segítségével a levéltárak jobban el fogják tudni majd látni legfőbb feladatukat; az ország levéltári anyagának biztosítását Kétségtelen, ahhoz, hogy a törvény eredményei mutatkozzanak, még sok tényezőt biztosítani kell. A törvényt. Ch. Samarán szavaival élve, elvben jelentős haladásként kell tekinteni, mely mellett azonban meg kell találni az eszközöket a gyakorlatba való átültetéshez,' ahhoz, hogy a törvény a köztudatba átmenjen. A cikk végső kicsendülése szerint belga kollégáinknak még sok időre, kitartásra van szükségük és meggyőzéssel, ügyességgel kell pótolniok azokat a pénzügyi és igazgatási eszközöket amelyeket a kormányzat egyelőre még nem biztosított számukra. t Bekény István AZ NDK LEVÉLTÁRI TUDOMÁNYOS TANÁCSA Mint Robert-Henry Bautier folyóiratunk legutóbbi számában közölt nemzetközi beszámolójából is kiderült, a levéltárak világszerte egyre inkább lépéseket tesznek abban az irányban, hogy az államigazgatás és a tudományos élet illetékes szerveivel minél szorosabb és intézményesebb kapcsolatokat építsenek ki. Ennek elérése végett egyre több államban alakultak meg a levéltári vonatkozásokban érdekelt legkülönbözőbb szakterületek képviselőiből álló levéltári tanácsok, melyek együttműködve a levéltárügy igazgatásának szakszerveivel ,a levéltárak és a bennük őrzött anyag minél sokoldalúbb felhasználását vannak hivatvta biztosítani. Különös jelentőségük van az ilyen tanácsoknak a szocialista országokban, ahol a Levéltári anyag döntő többsége állami tulajdonban, egészen pedig állami felügyelet alatt lévén, felhasználására is igen széles perspektívák nyílnak. Tekintettel a magyar levéltárügy hasonló problémáira, különös érdeklődésre tarthat számot szempontunkból az a tudósítás, mely szerint a Német Dex ; Kari Höhnel; Der Vissenschafüiche Beírat bei der Staatlichen Archivverwaltung, Archivmitteilungen. 1956. 1. sz. pp. 9-*H. 574