Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - FIGYELŐ - Dávid Zoltán: Egy német levéltári térképtani kísérlet / 571–572. o.

Szuszlova a Tudományos Akadémia iratainak selejtezéséről írott könyvében ismerteti a selejtezés szempontjait és a selejtezés módszereit, azonban •** mint a könyvismertetés megállapítja # tulkevés konkrét példával támasztja alá mondanivalóját. V„N* Avtokratov M*N* Sóbuhov 4 Az iratanyag leltározása a íorradaloraelőtti Oroszország le** véltáraiban* című munkáját ismerteti. Sobuhov a XYjlfc században elkezdődött leltározási munkáig visszanyúlva, elemzi a cárí'lTrosznország- levéltáraiban készült fontosabb leltárakat és ismerteti létrejöttük történetét. Különösen behatóan foglalkozik a XIX* század végén és a XX* század elején, fejlett módszerekkel készült, értékes leltárakkal, amelyeket ismert levéltárosok készítettek. Ugyanakkor bírálja azokat az osztályszempontokat, amelyek a forradalomelőtti Oroszországban a levéltári leltárkészitő munkát is befolyásolták. A könyvismertető néhány konkrét ponton vitába száll a szerző megállapításaival, s egyben hibáztatja azért, hogy tul nagy anyagot igyekszik felölelni, ami viszont más oldalon egyes fontos kérdések, például a kéziratban fennmaradt leltárak elemzésének elhagyására vezetett Ez a könyv a magyar levéltárosok szamára főként azért lehet figyelemreméltó, mert ráirányíthatja az érdeklődést a magyar levéltárügy történetének nagyon sok hasonló, eddig még feldolgozatlan kérdésére* Litván Györgyné \ EGY NÉMET LEVÉLTÁRI TÉRKÉPTAN! KÍSÉRLET (*•>>• i- i. ,- u. i ii- ,i.io,w>,.j,

1<

y

l

.i...,|ini., ... i ,..„... ,i ... ,i.ii.. I — M..

T '"'."•'•' '.*•'-' ' X Német kollegánk cikkét a levéltárakban őrzött térképgyűjteményeknek az iratanyaggal való egyenjogúsítása érdekében irta* Kissé különösnek tűnik, hogy ennek elméleti alátámasztására az érvek egész sorát kell felvonultatnia, hiszen nálunk a kéziratos térképek és tervrajzok elsődle* ges levéltár^anyag Jellege régen elismert tény. Ha mármost végigkövetjük K» Blaschke érvelését, ugy találjuk,, hogy néhány elvontan tárgyalt formai kérdés mellett elhanyagolja a térképek keletkezésének legfontosabb mozzanatait Míg a tér" képek megjelenési formájának elemzése közben filozófiai magaslatokra Jut a térképanyag geneziséről úgyszólván semmit nem mond* így nem sok hasznát vesszük a későbbiekben azoknak az elvont fejtegetéseknek, melyek során a térképek képszerű ábrázolásmódját az iratok íormanyélvével, az írással hasonlítja össze. Amikor innen minden átmenet nélkül a térképek könyvtári vagy levéltári hovatartozásának kérdésére tér át az elhatárolásnál ugyancsak másodrangú formális szempontok alapján foglal állást A térképek mértékarányát fogadja el döntő megkülönböztetési alapnak. De mig az 4 ; 200 000-nél kisebb mértékarányu térképeket egyértelműen a könyvtáraknak ItélU az 4* 10 000-nél nagyobbakat pedig feltétlenül levéltáriaknak tartja* a két határ között lévők helyének meghatározásában meglehetősen bizonytalan. A felosztásnál két szempontot vett figyelembe^ a térképeknek a mértékarány növekedésével arányban álló mind nagyobb részletességét, másrészt a térkép elkészítésének célját Bár a levéltárak örizetében lévő kéziratos térképek többsége var lóban kisebb területrészeket ábrázoló, részletes térkép, első érvét mégsem fogadhatjuk el köte-* lező ismérvnek, csupán a tényleges helyzetből levont tapasztalati ténynek. Be elvileg szorosan levéltári anyag lehet egy kisebb mértékarányu térkép is* mint ahogy ennek ellenkezője Is előfor* dúlhat (katonai térképek* nyomtatott várostérképek stb*). Nem döntő s nem mindig könnyen eldönthető a térkép elkészítésének célja sem, különösen akkor nem, ha ennek megállapításánál a ké> szíttető kiléte a legfontosabb; Szerző szerint pL a térképek általa * topográfiáéi, térképeknek neve* zett mértékarány szerint középső csoportját általában állami intézmények é más hivatalos szervek készíttették s igy ezek helyét az egyéb *.állami nyomtatványokkal* együtt határozza meg. Ha ez a megállapítása az esetek többségében Igazolható is, ezen az alapon sem oldhatjuk meg kizárólagosan a térképek hovátartozandóságának kérdését (Pt a It JózseMéle districtus*beosztás Irat* anyaghoz csatlakozó kéziratos térképei; föltétlenül levéltári anyag, noha hivatalos szervek készít* tették.) Blaschke, Karlheinz: Zur Theorie archív alischer Kartenbestánde* Archivmitteilungen 4957* 2* sz* pp* 44*4 5* " 574