Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - Horváth Zoltán: A Sopron Városi Begyűjtési Hivatal iratanyagának rendezése / 50–71. o.

43 szerve a Begyűjtési Minisztérium, (4952. január 6H1956. október 15.) A Begyűjtési Minisztérium külön önálló közép- és alsób íoku szervei viszont csak 1954, áprilisában alakulnak 14 meg, B) AZ állami begyűjtés közép- és alsóbbfoku szervei Az állami begyűjtés rendszerében 1945-től 1949*ig jelentős helyet foglalt el a Közellátásügyi Kormánybiztos (főispán). Közvetlenül a Közellátásügyi Miniszternek volt alárendelve. A közellátásra vonatkozó jogszabályok és kormányhatósági intézkedések egységes végrehajtását működési területén biztosította. A Közellátásügyi Minisztérium megszűntével a megalakult Országos Közellátási Hivatal utján a Földmüvelésügyi Miniszternek volt alárendelve. A főispánok Közellátási Kormánybiztosi megbízatása 1949. február 1-ével szűnt meg. Azonban a közigazgatás működése íeletü felügyelete egyelőre megmaradt A Közellátási Felügyelőségek a Közellátásügyi Miniszter felügyelete és ellenőrzése alatt álltak. Működési körüket a Közellátásügyi Miniszter állapította meg és személyzetét is ő osztotta be. A Közellátási Felügyelőségek a beszolgáltatás ügymenetében és az átvétel irányításában széles Jogkörrel rendelkeztek, 1949. végén kereskedelmi igazgatóságokká alakultak át. Közellátási Bizottságok. =» A rendelkezés minden törvényhatóságban kötelezővé teszi a bizottságok megalakítását. Elnöke a Közellátásügyi Kormánybiztos, helyettese a törvényhatóság első tisztviselője. Előadója a Közellátási Felügyelőség vezetője. Feladata: a jogszabályok és rendeletek végrehajtása, ill, a Közellátásügyi Kormánybiztos által reábízott feladatok ellátása. A kis" községek számára a körjegyzőség székhelyén állítottak fel közös Közellátási Bizottságokat Elnöke a biró (városon a polgármester) volt. A begyűjtési rendszer legalsóbb fokán a községi elöljáróság, Hl. városokban a polgármester állt. A Közellátásügyi Miniszter már az első rendelkezéseinek egyikében a községi elöljáróságra bizza a termények nyilvántartását és az adatok bejelentését. Egyúttal köteles az elöljáróság az 1943/4.4. és 1944/45. évi beszolgáltatási pontrendszer hőszolgáltatási anyagát megőrizni. A begyűjtéssel kapcsolatos adminisztratív munka elvégzése egyre nagyobb megterhelést jeJentett a legalsóbb szervekre, amelyek alig néhány hivatali személyzettel működtek. Nagy Ferenc miniszter már 1946-ban engedélyt ad a kormány nevében arra. h)gy «a termelési beszolgáltatási kötelesség megállapítása és teljesítésének ellenőrzése céljára a Közellátásügyi Miniszter megfelelő szervezetet létesíthet és erre az illetékes miniszterrel egyetértve a közigazgatás egyéb szerveinek - különösen a tanszemélyzetnek - a közreműködését is igénybeveheü.» (Pl,; a Pénzügyminiszterrel egyetértve dijat határozhat meg.) Az Országos Közellátási Hivatal után a Belkereskedelmi Minisztérium a legfelsőbb szerv, a kereskedelmi igazgatóságok pedig a középső szervek. Lényegesebb változást jelentett az állami begyűjtés szervezetében mind közép% mind alsó-, fokon a Tanácsok megalakulása. • Ettől az időtől kezdve a begyűjtést irányító középső szervek: 1. A megyei tanácsok végrehajtóbizot*ságainak begyűjtési osztálya. 2. A járási tanácsok begyűjtési csoportja, A legalsóbb szervek : a városi és községi tanácsok. ad 1. A megyei tanács.VB-ának begyűjtési osztályát a YB által *«• az Élelmezési Minisztérium jóváhagyása után - kinevezett osztályvezető irányítja. A begyűjtési osztály többi dolgozóját a megyei tanács végrehajtó bizottság a nevezte ki. A begyűjtési oszt, a következő csoportokra tagozódik* a) Terv- és szervezési csoportra, b) Termény begyűjtési csoportra, c) Élőállal és állati termékek begyűjtési csoportra. 5-1