Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Halaga, R. Ondrej: Kassai városi könyvek, 1394–1737: Práce Archivu mesta Košic, zv. 3. / 518–549. o.

(Tabularium metropolitanae civitatis Cassoviensis), Schram (4844*~4822) a megtalált kallódó fogalmazvány és tísztázattorzókra ráírta a •*

,

rotoeo?.i'Jtm»-öt vagy a «Pars Protocolh>4 és az évet Azonban ezt is nem egy esetben helytelenül. Az eredetileg egységet alkotó kötetek ily módon nem egyszer különböző évekbe nyertek besorolási Mindezek következtében protocollumok olyan kaotikus tömege alakult ki, amelyet azután a levéltárosok sem formális, sem tárgyi, sem pedig időrendi sorrendbe nem tudtak beiktatni. Kemény Lajos levéltáros (4894-4925) felhasználta ugyan a városi könyveket róluk tett megjegyzései azonban nem voltak megfelelők és egyet sem sorolt be valamilyen rendszerbe. Csak a mi évtizedünk jelent végül is előrehaladást Kassa Város Levéltára rendezésének legelhanyagoltabb szektorán is, Kassa Város Levéltárának egész anyagát az 4954-4954. években ui. rendezték és átrakták. Ennek során a rendező minden levéltári egységet kezébe vett és egységes provenienciális szempontból felülvizsgált. Megújították Se fuvar tzenbach és Schram 4747-ig terjedő gyűjteményének eredeti leitári összeállítását (Tabularium). Megújult a részben vagy teljesen szétszórt regisztratura-egységes eredeti rendje is, .Revízió alá vették az irregesztrált anyagot és ezzel egyidejűleg az egész többi széthullott irregesztrált irat- és könyvanyagot is. Az egyes könyvtöredékek formális, tárgyi és tartalmi szempontból történt elemzése alapján történt meg a könyvek pontos meghatározása és nyert befejezést időrendi besorolásuk is. A sok lapból, részből és ívből (um. jegyzőkönyvtöredékekből) rokozatosan restaurálod ott és kiegészült a könyvek eredeti egysége is. A levéltárosok által korábban oda nem tartozóan és gondatlanul összekapcsolt töredékeket visszahelyezték eredeti egységeikbe. Ilyen módon kezdtek kialakulni annak a rendszernek a körvonalai, melyben Kassán a városi könyveket eredetileg vezették. Az

v egész anyagról igy szerzett áttekintés fokozatosan lehetőséget adott arra, hogy - amenynyiben a Tabulariumba nem sorolták be - a feudális korszakból megmaradt, de nyilvántartásba nem vett e dokumentumok rendezésének jellegéről és képéről pontosan kdrülirt koncepciót lehessen kialakítani, A leveles anyagot 4400-4737 között leltározási célból regesztázzák, a könyv anyagot pedig tárgyi szempontból már beosztották és leltári lapokkal is ellátták. 2»K.'önyy' és regiszter Scheutzlích J., a levéltár középkorvégi rendezője regisztereket és könyveket különböztet meg. A számadási és gazdasági nyilvántartásokat regisztereknek, a bírósági könyveket pedig városi könyveknek nevezte el (ludicialia aut Libri civitatis),, A pénzverésre vonatkozó anyagnál egyaránt alkalmazta a regiszter és a könyvek elnevezést (registra et libri Cussionis Camerae) . Nyilvánvalóan olyan különbségtevésről van itt szó, melynek alapja a könyvek jogi formája és jogi tartalma. Regisztereknek a hivatal egyidejű használatára készült nyilvántartásokat, jegyzékeket, elszámolásokat stb., városi könyveknek pedig az állandó jogt fontossággal bíró vagy <örök» emlékezetre méltó bejegyzéseket nevezte. Regiszterek és könyvek hasonló differenciálódását azonban magukon a XV. századi könyveken még nem lehet észrevenni. így pl. az 4434-4487. évi adósok könyve a pergament boritól lap címlapján a <sRegisírum creditorunu címet viseli, fönt azonban látható még a megrongált felirati <Sch(ulíb)uch», amely a fedőlap belső oldalán azután megint ismétlődik; «Schultbuch>. Mindebből tehát az következik, hogy a regiszter és könyv kifejezéseket a XV. században és később a kézikönyveknél (das kleine Stadtbuch) szinonim értelemben használták. Az elnevezés tehát független volt a lapok szabad, összevarrott vagy fűzött voltától, számától, az összevarrás minőségétől, különösen azonban a kötéstől, A kaligrafikus, pompás kötésű, vaskos városi könyvek (Liber civitatis maior) ugyanis mindig megtartják a könyv elnevezést (Liber civitatis - Stadtbuch, Liber iudicairius - üechtbuch, Liber arestationum - Vorbotbue'h stb.' 549