Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Rugyelszon, K. L.: A tárgyi tematikai feltárás szovjet tapasztalataiból: a tárgyi tematikus katalógus történetéből a szovjet levéltárügyben, 1918–1944: Trudü Tom. V. / 501–517. o.

Ezek szerint megkezdődött a levéltárügy igazi központositása. A levéltárépítés\ főfeladata az első időszakban a dokumentumanyagok az állami levéltárakban történő központosítása á nyivántartásuk, védelmük és rendezésük volt. Az állami levéltárak teljesítették ezt a feladatot : a központosítás lenini elve kiállta a polgárháború minden megpróbáltatását. Ebben az időszakban a levéltárak nemcsák, hogy hatalmas dokumentummennyiséget gyűjtöttek össze és őriztek meg, hanem megkezdték azok rendezését és Ielhasználását is. A levéltárügy teljes újjászervezése Szovjetoroszországban egészen uj lehetőségeket teremtett a dokumentumanyagok tudományos és gyakorlati célokra történő felhasználásának is. A dokumentumanyagok felhasználása azonban csak akkorra lehetett hatásos, amikor a levéltárakban már áttekinthetően íeiíelctetett tudományos tájékoztató apparátus jött lótre. Természetes, hogy igy a dokumentumanyagok katalogizálásának kérdése nagyjelentőségűvé vált. Ezért a leltárak készítése, a legidőszerűbb anyagok tematikai feltárása és leltározása már 4928-tóf fceisdve jelentős helyet íoglaj ej a levéltárak munkájában. A fiatal állami levéltárak a gyakorlati életben felmerülő kívánságoknak megfelelően komoly figyelemmel voltak a tőlük megkívánt témákra vonatkozó dokumentumok feltárására. Az egyes levéltárak pedig (pl, a Tengerészeti Történelmi Bizottság Levéltára) máris katalógusokat kezdtek készíteni a feltárt anyagokról. Az állami levéltárak terjedelmes katalógusok készítéséhez azonban csak 4929-ben, az első ötéves terv kezdetén fogtak hozzá. Az állami levéltárakban a katalógusokat ekkor nem valamennyi dokumentumanyagról, készítették, hanem szúrópróbaszerűen, egyes meghatározott, legalduálisabb témák szerint. Az igy összeállított katalógusokat tárgyi-tematikus katalógusoknak nevezték el. A levéltárakra váró gyakorlati feladatok meghatározták a katalógus típusát is. ' A tárgyi-tematikus katalógus a levéltár meghatározott témára, kérdésre, tárgyra vonatkozó dokumentumanyagainak tartalmával ismertet meg és az állami levéltárak tudományos-tájékoztató apparátusának egyik elemé. Mielőtt azonban rátérünk a tárgyi-tematikus katalógus történetére a szovjet levéltárügyben, rá kell mutatnunk e katalógusfajta megszervezésének főbb munkaszakaszaira is. Az egyes levéltárakban a tárgyi-tematikus katalógus megszervezésénél az egyes Több munkaszakaszok egymásutáni sorrendje a következő: 4. A katalógus témájának meghatározása. 2. Osztályozó (klassziíikátor) vagy a katalógus tématervónek elkészítése. 3. A dokumentumok feltárása az osztályozónak megfelelően. 4. A feltárt dokumentumok leírása kartonokon. 5. A kartonok csoportosítása és a katalógus kialakítása,. A tárgyi-tematikus katalógus kidolgozása, során eddig legjobban a dokumentumok tematikus feltárását és a katalógus számára történő leírását dolgozták ki. E téren a levéltárak hatalmas tapasztalatokra tettek szert. v Más kérdések különösen a tárgyMematikus katalógus osztályozójának elkészítése, mindmáig nincsenek még eléggé kidolgozva. Jelen cikkben megkíséreltük megvilágítani a tárgyi tematikus katalógus keletkezésének és megszervezésének történetét a szovjet levéltártudományban a szovjet levéltárügy első éveitől egészen a szovjet nép Nagy Honvédő Háborújának kitöréséig (4948-4944). A tárgyi-tematikus katalógus története a spovjet levcltártanban azt mutatja, hogy a dokumentumok a katalógushoz szükséges tematikus feltárásának és leírásának kérdései nem mindig nyertek azonos megoldást Ebből a szempontból a szovjet levéltárosok dokumentum feltáró ós katalóguskészitő munkájában két fő periódust különböztethetünk meg: 4. 494,8-4928, 2. 4929*4.941. 503