Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Höhnel, Karl: Az állami levéltárak fejlődése az 1951. évi weimari levéltári kongresszus óta és munkánk perspektívái a második ötéves tervben: beszámoló a Német Demokratikus Köztársaság levéltárosainak 1957. június 25-én Lipcsében tartott II. kongresszusán / 463–482. o.

sőt részben visszaesés mutatkozott. De az elmúlt két esztendő szakmánk minden területén annál gyorsabb, szembetűnőbb fellendülést mutat a teljesítményekben. Ezt nem csupán összes munkatársaink kötelességtudattól fűtött erőkifejtésének köszönhetjük. Köszönhetjük mindenekelőtt Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának, mely a levéltáraknak, mint a munkás- és parászthatalmat erősítő és szilárdító eszköznek fontosságát világosan látva, tudatában volt annak, hogy haladó történettudományunknak a polgári és reakciós nézetekkel folyó harcban ezekre a farrásokra feltétlenül szüksége van. Ezért a Központi Bizottság- 4955. évi július hó 5-én kelt határozatában, mely a Német Demokratikus Köztársaság történettudományában a kutatás és az oktatás munkájának megjavításával foglalkozik, a 4. szakaszban kifejezetten intézkedéseket sürget a levéltárak ludományos munkájának megjavítására. A határozatot javaslatként ezzel adták át az állami szervelmek, hogy azt vitassák meg és a megfelelő intézkedéseket tegyék meg. A határozat többek kőzött javasolja, hogy az Állami Levéltárigazgatás mellett létesítsenek egy tudományos tanácsadó testületet, moly levéltárosokból és történészekből álljon, s melynek az legyen a feladata, hogy az Állami Levéltárigazgatást nagyfontosságú kérdések tisztázásánál tanáccsal lássa el. Ez a tudományos tanács 1955 decemberében 22 taggal aeg \s alakult és kb. felerészben tudós levéltárosokból, felerészben történészekből áll. Másfél évi munkássága után meg lehet állapítani, hogy ez a tudományos tanács a maga szakbizottságaiban az Állami Levéltár igazgatásnak értékes támogatója lett. De. sajnos, a tanács plénuma eleddig. - tagjainak nagy száma és más feladatokkal való túlterheltsége miatt - inkább csak a szakbizottságok határozatait regisztrálta, s ö maga nem tudott kellő mértékben alkotó munkát kifejteni. Egy fontos feladat - a levéltárosok és a történeszek bizalomteljes együttműködése azonban így is megoldáshoz jutott Ez az együttműködés különösen a német-szovjet, német-lengyel és a német-cseh szlovák történ észbizottság okban jut érvényre, amelyekben az illető két-két állam történészei és levéltárosai szorosan együttműködnek. A határozatnak az a javaslata is, mely az állami és városi tevéitárakban, a hivatali és üzemi irattárakban folyó munkákat, valamint a levéltári iratoknak a történeti kutatás számára való feltárását kívánja összefogni, jó eredményekre vezetett már, A levéltári útmutatók és tájékoztató áttekintések készítése is gyorsan halad előre. A továbbképzés terén is sok történt már. Elkészült egy csaknem tetfesen zárt kiképzési rendszer, 1956. szeptember i-én pedig megindult a határozatban javasolt levelezötaníolyam. Annak a levéltárosok közti tudományos vitának a kibontakozása, amely szintén a határozat kívánalmai között szerepelt. a folyó év márciusában tartott első v.eimari tudományos értekezlet óta vett lendületet. - Mindezeket ma nagy örömmel állapítom meg. s örömmel mondok köszönetet azért a nagy erkölcsi támogatásért, és a világos célkitűzésért is, melyet a határozatban az SED központi bizottságától kaptunk. Félreérthetetlenül ki van abban fejezve ui. áz a követelés is, hogy az egész állami és gazdasági apparátusban meg kel szüntetni a levéltárügy lebecsülését, s pontosan be kell tartani a levéltári munkára vonatkozó törvényes rendelkezéseket. Éppen ezek az utalások voltak azok, melyek a vezető állami és gazdasági funkcionárius ólat a levéltári munka fontosságára figyelmeztették, s őket a megfelelő támogatás szükségességéről meggyőzték. A levéltárügy területén elért eredményekben - ezt hangsúlyozni kívánom. •* a Belügyminisztérium vezető tisztviselőinek is nagy érdemeik vannak Az a rendlivüli megértés, amelyet a levéltárak érdekei iránt tanúsítottak, s az az állandó készség, amellyel a lehetőségek határain belül bennünket segíteni, munkánkban támogatni igyekeztek, megérdemli, hogy különös elismeréssel emlékezzünk meg róla, engem pedig arra inr

dit, arra kötelez, hogy érte a legőszintébb hála hangján mondjak köszönetet. *\ Hölgyeim és Uraim! Az a szűk keretek közt tartott előadás, melyben az Önök számára a Német Demokratikus köztársaság állami levéltárainak az utolsó öt év alatt tapasztalt fejlődéséről áttekintést nyújtottam, csali a fő pontokat érinthette, a részletéket mellőzni volt kénytelen. Mégis azt remélem, hogy terveinkről, útjainkról és céljainkról átfogó képet tudtam Önöknek nyújtani. Utakat és célokat ismertettem, melyeknek nagy része - politikai és gazdasági berendezésűnk átalakulása következtében a polgári-kapitalista világban követett utaktólés céloktól különbqzik. 481