Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - Oltvai Ferenc: Állami gazdaságok ügyvitele és iratanyaga / 35–49. o.
A Mezőhegyes! Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság ismertetett ügymenete, iratkezelése az állami gazdaságok ügyintézésétől csak részleteiben tér eh Jóllehet a könyvelés egységes, a bizony lati rendre vonatkozóan az állami gazdaságok könyvelésére és ügyintézésére kiadott utasítások és tájékoztatók egyben ügykezelési utasításoknak tekintendők, eltérések a gazdaságok sajátos helyzeténél fogva lehetségesek, PL a mezőhegyesi gazdaságban a-törzskönyvezés módja jórészben hely ben alakult kh *> az egyes ügyintézők ügykörére, az általuk készített segédletekre nézve nincsenek merev utasítások, azokat a szükséglet határozta raeg, PL a juhtörzskönyvezést végző dolgozó in tézi a gazdaságban az összes üzemegységre nézve a takarmányozás nyilvántartását és erre,a célra vezet egy nyilvántartást, amelyből operatív módon képes a takarmányozási módokat mennyiségben állatfajonként, egyodenkint irányítani, Ugyanígy a központban a bér- és munkaügyi előadó a nyilvántartását használja fel az ellenőrzésre. Ezekből a példákból látható, hogy az iratkezelés módját és a létrejött iratokat a helyi szükségletnek megfelelően alakítják ki. % levéltári őrizetbevétel és az iratoknak levéltáron kivüli gondozása felvet néhány kérdést' a) A Mezőhegyesi Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság is vállalat, legfontosabb iratféleségei a központi levelezés, a törzskönyvek és a könyvelési iratokból a bizonylati anyagot értékben meg haladó iratok. Ezek az iratok, -*» miként a többi ipari, vagy mezőgazdasági vállalat esetében - feL tétlenül nyilvántartandó!: és vállalati őrzési idejük letelte után levéltári kezelésbe kell kerülniök. A többi, főleg bizonylati, nyilvántartási jellegű és létrejöttének helye szerint, központon kivüli anyagok már csak az ügymenet dokumentálásának emlékeként Jöhetnek számításba. Az ország legnagyobb állami gazdasága esetében ez a szemléletmód látszik indokoltnak. Természetesen nem valamennyi üzemegység bizonylati jellegű anyagának megszakítatlan megőrzéséről lehet szó, hanem csak az egyes főbb munkanemeket kisérő bizonylati anyagról mint a bérezés, anyagok és eszközök keze lése, a termelés nyilvántartása, ez esetben különösképp az állattartás,mint a gazdaság fő üzem ágának ügymenete során készülő bizonylati anyagok egy=~egy időszakban létrejött anyaga. b) Nyilvánvaló, hogy a törzskönyveket a gazdaság nem adja át levéltári kezelésbe, mert ezek munkájukhoz elengedhetetlenül szükségesek, Felmerül ennek az anyagnak sokszorosítása, ez a lovak törzskönyvei esetében kívánatos. Olyan anyag ez. amelynek filmmásolatát a gyüjtőlevéltár részére el kellene készíteni, mert a törzskönyvek megsemmisülése és rongálódása a nemzetgazdaság érdé" keire súlyos veszteség lenne, márpedig a második világháború alatt ennek a lehetősége fennállott. c) Ami jelenleg a gyűjtő- és nyilvántartó levéltár feladatát illeti, ezek között legfontosabb a Mezőhegyesről 1949-ben. a gazdaság vállalati szervezésének idejéig keletkezett és tudomásunk szerint a Földmüvelésügyi Minisztériumban lévő anyagnak a visszaszerzése, A gazdaságban a központ irattár helyisége kérdésének a megoldása, és.abban az iratok csoportonkénti elhelyezése, az egyéb helyeken (anyagraktár) és az előadóknál már nem szükséges anyag begyűjtése, rendezése é* on nan az öt évnél régibb anyag levéltári kezelésbe vétele. Tudnunk kell,, hogy a gazdaság az öt évnél régibb keletű megőrzendő anyagok közül a törzskönyveken kívül nem válik meg a főkönyveitől (kartonok) az üzemtervi és beruházási iratoktól. Az iratanyag megbízható nyilvántartása az irattár kérdésének megoldása után válik csak lehetségessé. >Az állami gazdaságok szervezete és iratanyaga i. Az állami gazdaságok üzemi szervezetének és a létrejött iratféleségeknek a megismeréséhez tudnunk kel!, hogy a gazdaságokban fontos szervezési alapelv az, hogy a íő termelési feladat mellé olyan egyéb termelési feladatok csatlakoznak, amelyek előmozdítják az üzem termelési értékének gyarapítását. Ezt a célt ugy érik el, ha a gazdaság íőüzemága mellé társ-, kiegészítő-, feldolgozó üzemágakat alakítanak, amelyek elősegítik a melléktermékek felhasználását, a gépek kihasználását stb. PL a Mezőhegyesi Törzsállattenyésztő Állami Gazdaságban a ló, szarvasmarha, sertés, juh. baromfitenyésztés mellett fejlett növénytermelés íolyik, vagy a Délalföldi Mezőgazdasági Kísér " leti Intézet Szegedi üthalmi Kísérleti Gazdaságban, amely kifejezetten a paprika, kender, le.n stb. kísérleti termelésével foglalkozik, szarvasmarha tenyésztés is van, Az északi megyék szarvasmarhatenyésztő állami gazdaságaiban fő üzemág a tejtermelés, A tehenészét ellátását biztosító takarmánytermelés teszi lehetővé a nagyarányú tejtermelést. A takarmánytermelés tehát társüzemága a tehenészeti főüzemágnak, Ugyanott társüzemág az almot szolgáltató gabonatermelés is. . 43
