Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Balázs Péter: A területi levéltárakban található feudáliskori összeírások katalógusának elkészítése / 453–462. o.

nem állapitható meg. É.n. («év nélkül) Jelét kéli feltüntetni é utána zárójelben kell adni a bécsfiítf évszámot. A vonatkozási évet kel kivetíteni akkor is, ha az összeírás keletkezési éve nem azo­nos a vonatkozási évvel, vagy ha az összeírás későbbi másolat tormájában maradt lenn. 3, A levéltár kisméretű iratbélyegzőjéí a iap felső szélének közepére kell ütni. 4, Az összeírás cime. (A katalóguslap 1. pontja. A katalóguslapon a kérdőpont szövegét nem kell kiírni,) Az összeírás cimét eredeti nyelven T a felesleges, sallángos részek kihagyásával ­kell lemásolni. Ha az összeírás több lüzetből áll és a Tűzetek cime nem teljesen azonos/ 4 cimek közül a legjelemzőbbet vagy a leggyakrabban ismétlődőt kell kiirni. Természetesen, ha a cinek rövidek (néhány szóból állanak), valamennyi cim kiírható. Ha az összeírásnak sincs cime, «cim nélkül* írandó az %. ponthoz. f 5, Az összeírás tárgya (A katalóguslap 2. pontja.). Az összeírás tárgyát következő szem­pontok figyelembevételével kel meghatározni: a) Mely helység (hefységek, járás, megye, uradalom stb.) területére vonatkozik az össze­írás. Há az összeírás egész járásra vagy megyére vonatkozik, a helységek felsoro­lása, a katalóguslapokon elhagyható, de a helységeket a helymutatólappkon ilyén eset­ben is ki kel mutatózní. (Ld. IIL 3. a. pontot). b) Milyen Jogi helyzetű (foglalkozású) népesség társadalmi vagy gazdasági helyzetére vo­natkozik az összeírás (pl. az egész lakosság. Jobbágyok, kereskedők, szökevények, sto.). c) Milyen szempontból (célból) vagy milyen alkalomból (adókivetés, úrbéri összeírás, nép­számlálás, károk összeírása stb.) történt az összeirás. (Amennyiben ez az összeírás­ból vagy vonatkozó utasitásból megállapítható.) d) Az összeirás keletkezési évét, ha az nem azonos a vonatkozási évvel lel kel tüntetni e) Ki készíttette az összeírást (kinek a megbízásából, kinek a rendeletére készült az ösz­szeirás). Ha a vonatkozó rendelkezés száma utánjárás nőikül megállapítható, ennek feltüntetése is kívánatos. Ellenkező esetben a készíttető nevét csak akkor kel kiirni, ha az nem a területileg illetékes közigazgatási hatóság. f) Jelezni kell, ha az összeirás nem az egyes családokig, háztartásokig lemenő részle­tező, hanem összesítő Jelegű. g) Ha az összeirás közvetlenül nem személyekre vonatkpzik, a fenti szempontokat érte­lemszerűen kel alkalmazni. 6. Az összeirás Jelzete. (A katalóguslap 3. pontja) Az összeirás levéltári Jelzetét ugy kell megadni, hogy annak alapján az összeirás bármikor íelalálható, kiemelhető s tudományos feldol­gozásokban idézhető legyen. Ha az összeírásnak nincsen Jelzete, a katalógus készítése alkalmá­val kell Jelzettel ellátni. (Tehát pl. meg kel adni az állag cimét, a csomó rakszámát s az össze­irás csomón belüli elhelyezésére is utalni kelj.) Ha az összeírás több különböző jelzetű füzedből (kötetből) áll, a kata^guslapon valamennyi íüzet jelzetéJt fel kell tüntetni. (A katalóguslap felső szé­lén ele közepén elhelyezett bélyegzőlenyomat is a jelzethez tartozik s csak a gyakorlati kezelhető­ség szempontjából kerül kiemelt helyre.) 7. Az összeirás terjedelme. (A katalóguslap 4. pontja.) Ennek meghatározásánál minden eset­ben meg kell mondani, hogy az összeirás hány füzetből vagy kötetből áll. Ezen túlmenően a ki­sebb terjedelmű (néhány lapból álló) összeírásoknál a lapszámot (folio), nagyobb terjedelmüok­néi pedig (kb. 0,5 ím-en felül) a folyómétert is meg kell adni. 455

Next

/
Thumbnails
Contents