Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - Oltvai Ferenc: Állami gazdaságok ügyvitele és iratanyaga / 35–49. o.
Valamennyi a felszabadulás után keletkezett irat a könyvelőségen van. A könyvelésen a pénzügyi előadó az egyszámlázást és a pénzügyi tervezést intézi g) A bér- és munkaügyi előadó az üzemegységekben folyó bérszámlejtést és a munkaügyek kel kapcsolatos kérdéseket intézi, a bérek tervezését és kifizetését összesíti és ellenőrzi. Az üzem egységek felé szóló intézkedéseit az igazgató nevében az igazgatóság ügykezelésében végzi, ilynemű tevékenysége az irattárban a megfelelő tárgyú iktatmányokban van meg. Az előadó az egész gazdaságra vonatkozóan évenkint készít bérezési összesítést kimutatás szerűen, üzemegységehkint és bérkategóriánkint. Ezt a segédletet használja lel a bérezés költse geinek és a létszámnak folytatólagos ellenőrzésére. h) Értékesítési előadó a gazdasággal kötött szállítási szerződéseket őrzi és tartja nyilván. Ezek alapján irányítja és ellenőrzi a szállítások ellenőrzéséi • í>. A pénztáros a pénztárnaplót vezeti, a bizonylatok alapján vételez és fizet, azokat naplószerűen vezeti és a naplókivonatot a bizonylatokkal adja át az értékkönyvelésbe, ahol a bizonyla tok alapján végzik az egyes számlák terhelését, vagy a csökkentést. 6. A Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központi (SZTK) üzemi kifizető helyen a dolgozók segélyeinek kifizetésével kapcsolatban kartonon vezetnek nyilvántartást és egy törzskönyvben vezetik a biztosított dolgozók szolgálati és bérezési adatait ,%L -^t £. r m „ e 1 ö "" tá r ° * ó e s feldolgozó helye k irata i; A gazdaság ügyviteli központján kivül. *• a kisegítő- és társüzemekben «*, jaint amilyen a gond n'ok irányítása alatt álló üzemi konyha, a gépkocsi- és fogalos szállítás, a mérnök vagy íőtechnikus irányítása alatt működő javítóműhely, a kocsiszín, anyagraktár, raktárak, az épités stb., továbbá az üzemegységek, olyan iratképzö tevékenységet folytatnak, amelyek során keletkezett iratokon mennyi ségben vagy értékben mérhető eredményt rögzítenek. Ezeken a helyeken nyomtatványokon dolgoz nak, - amelyek részben elsődleges feljegyzések, - bizonylatok., részben e bizonylatok összesítései kimutatások és vagy e kimutalások szolgálnak időközinként közvetlenül a könyvelésben történő ada toknak a folyószámlán (kartonon) történő feljegyzésére, vagy a kimutatásokról készítenek un. «fel adásokat* és azok adatait jegyzik fel a főkönyvi számlákon, Az e helyeken keletkezett iratok jó része első és másodlagos bizonylat, melyek általában nem kerülnek levéltári megőrzésre, Megőr zésükre a vállalati ügykezelésben meghatározott őrzési előírások vannak érvényben. Az őrzési ha táridők meghatározása alkalmával ezeket az iratokat a könyvelés szempontjából vizsgálták csupán és általában valamennyi vállalati selejtezési utasítás 10 évi őrzési időt biztosit részükre részben mert az őrzésükhöz rüződő jogérvényesség elévülésére ez az idő elégséges, részuen mert ada taikat főleg a íőkönyvi számlalapokon (kartonon) amúgy is nyilvántartják. Jóllehet ezek az iratok túlnyomórészt nem kerülnek levéltári megőrzésre, e külső szervek ügymenetének vázlatos ismerete a levéltáros részére is szükséges, mert csak ennek az ismeretnek birtokában tudja eldönteni az iratok további sorsát E szervek általában a következő tevékenységet solytatják., - amelyekről feljegyzések készülnek: i. bérezést végeznek, 2. termelőeszközöket anyagokat kezelnek, 1,! ' 3. a termelés és a munka eredményeit tartják nyilván (A 2. és 3. csoport iratfajtái bizonyos esetekben összeolvadnak.) 4,_ A _bórezés ügymenete és iratai- Az üzemegység bérelszámolója a munkabér alapbizony la tán, a munkalapon a teljesítményt és időt számfejti és adatait egy-egy időszak összkeresete megállapítása céljából a dolgozó munkalapösszesiiöjén összesíti Ezeket az összesítőket a bérelszámoló dolgozónkint őrzi, előirt borítékban, (Törzslap) A brigád tagjainak a munkalapösszesitőn szereplő adatokat a bérjegyzékre vezetik, amelynek egyik példánya az üzemegység többi bérjegyzékével együtt 41
