Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Lengyel Alfréd: Tapasztalatok egy középüzem iratainak rendezésénél / 422–427. o.

Lengyel Alfréd: TAPASZTALATOK EGY KÖZÉPÜZEM IRATAINAK RENDE ZÉSÉNÉL Még most is gyakran előforduló eset, hogy teljesen rendesetlen vállalati irattárak korülnek egyes állami levéltárak örizetébe. De a régebben begyűjtött és rendezés alá még nem került vál­lalati iratállagok is nem egyszer gondot okoznak a rendszerbe foglalás, besorolás alkalmával. Az eredeti irattári rendszert - ha egyáltalában volt ilyen -- legtöbbször nem lehet visszaállítani a jel­zetek hiányossága és az iratok nagyméretű keveredése miatt. Bár a gyakorlat azt mutatja, hogy a vállalatok a múltban nem is helyestek különösebb súlyt arra, hogy irataik Valamilyen rendszer­ben legyenek kezelve. A főcél mindenkor az volt; hogy a szükséges irat minél gyorsabban ren­delkezésre álljon s ennek belső, házi megoldása az irattáros leleményességétől, ügyszeretetétől függött. Nem vonatkozik ez természetesen a nagy vállalatokra, melyeknél az iratok jogbiztositó­jellege és fontossága inkább kidomborodott. E helyeken (mint pl. a Győri Vagon- és Gépgyár) ál ­tálában külön vállalati levéltárakat vagy legalább is irattár-kezelési rendszereket találunk. Más volt azonban a helyzet a közép- és kisvállalatoknál. Az előbbiek többnyire központi irat­tárba gyűjtötték irataikat, de ott idők folyamán (háborús eseménye, átköltöztetések, selejtezések, stb. következtében) annyira összevegyültek, hogy a különböző irattermelő osztályok anyagát utó­lag már csak nagyon nehezen lehet szétválasztani. A kisebb vállalatok viszont leggyakrabban pin­cékben, padlásokon tárolták a már szükségtelen iratanyagot, nem ritkán ömlesztett állapotban, be­lőlük szinte lehetetlen a vállalat korábbi felépítésére következtetnünk.' Minthogy így a provenioncia elvének a legjobb akarattal sem tudunk eleget tenni, az eddigi tapasztalatok alapján s figyelembe véve más, rendezett állapotban bekerült vállalati irattárak tagozottságát, mesterséges iratcsopor­tositást kell létrehozni Győr elég nagy ipari és kereskedelmi gócpont ahhoz, hogy vállalatainak iratfajtáit, valamint irattérmelő osztályok szerinti megoszlását szem előtt tartva, fel tudjuk állítani egy olyan tipus­szervezetet, ameiy általánosságban minden közép- és kisvállalatra ráhúzható s molynok iratfajtái felölelik az ilyen méretű vállalatok működése során (4948-ig. tehát az állami kezelésbe vételig) létrejött iratféleségeket. A teljesen vagy részlegesen felbomlott vállalati irattárak rendesésével fog­lalkozó levéltárosok számára talán nem lesz érdektelen, ha az alábbiakban a Győri Állami Levél­tárban elíekvő vállalati irattárak adataiból összeállított vállalati típus -szerv esetet és oson belül az egyes iratiermelö osztályok tipus-iratíajtáit ismertetem. Mint minden taxativ felsorolás, természe­tesen ez sem lehet kimerítő, de nem is célja. Inkább segédletként kíván szolgálni, hogy a rende­zésre váró vállalati irattömegek utvesstőjében némi támpontot nyújtson az iratok besorolása és a proveniencia szempontjából való leszármaztatása tekintetében. A ssóbanforgó vállalatok irattermelő osztályok szerinti (1948 előtti) felépítése általában a következő volt: 1, Titkárság, 2, Személyzeti osztály, 3. Gyártási vagy termelési osztály, 4. Anyagbeszerzé­si osztály, 5. Eladási vagy értékesítési osztály, 6. Könyvelés és 7. Kösszállitási osztály. Titkárság. A vállalat bisalmas természetű levelezését, fontosabb okmányait és általá­ban a vállalati ügymenettol kapcsolatos összes iratokat őrizte. A vállalat élete és működése szem­pontjából legnagyobb értékkel bíró iratokat néha az igazgatóság saját magánál tartotta, de a cso­portosításnál ezeket is ide kell sorolni. A titkárság iratai sohasem kerültek a "központi irattárba. Iratíajtái: Bizalmas ügyekkel kapcsolatos mindennemű levelezés (a közszállitások kivételével). Rendeletek, körlevelek, közlönyök, hirdetmények. Politikai jellegű jelentések, üsoxii bizottságok iratai. Vállalati szerződések, alapítási, cégjegyzési és egyéb okiratok. 422

Next

/
Thumbnails
Contents