Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Lengyel Alfréd: Tapasztalatok egy középüzem iratainak rendezésénél / 422–427. o.

Lengyel Alfréd: TAPASZTALATOK EGY KÖZÉPÜZEM IRATAINAK RENDE

ZÉSÉNÉL Még most is gyakran előforduló eset, hogy teljesen rendesetlen vállalati irattárak korülnek egyes állami levéltárak örizetébe. De a régebben begyűjtött és rendezés alá még nem került vállalati iratállagok is nem egyszer gondot okoznak a rendszerbe foglalás, besorolás alkalmával. Az eredeti irattári rendszert - ha egyáltalában volt ilyen -- legtöbbször nem lehet visszaállítani a jelzetek hiányossága és az iratok nagyméretű keveredése miatt. Bár a gyakorlat azt mutatja, hogy a vállalatok a múltban nem is helyestek különösebb súlyt arra, hogy irataik Valamilyen rendszerben legyenek kezelve. A főcél mindenkor az volt; hogy a szükséges irat minél gyorsabban rendelkezésre álljon s ennek belső, házi megoldása az irattáros leleményességétől, ügyszeretetétől függött. Nem vonatkozik ez természetesen a nagy vállalatokra, melyeknél az iratok jogbiztositójellege és fontossága inkább kidomborodott. E helyeken (mint pl. a Győri Vagon- és Gépgyár) ál tálában külön vállalati levéltárakat vagy legalább is irattár-kezelési rendszereket találunk. Más volt azonban a helyzet a közép- és kisvállalatoknál. Az előbbiek többnyire központi irattárba gyűjtötték irataikat, de ott idők folyamán (háborús eseménye, átköltöztetések, selejtezések, stb. következtében) annyira összevegyültek, hogy a különböző irattermelő osztályok anyagát utólag már csak nagyon nehezen lehet szétválasztani. A kisebb vállalatok viszont leggyakrabban pincékben, padlásokon tárolták a már szükségtelen iratanyagot, nem ritkán ömlesztett állapotban, belőlük szinte lehetetlen a vállalat korábbi felépítésére következtetnünk.' Minthogy így a provenioncia elvének a legjobb akarattal sem tudunk eleget tenni, az eddigi tapasztalatok alapján s figyelembe véve más, rendezett állapotban bekerült vállalati irattárak tagozottságát, mesterséges iratcsoportositást kell létrehozni Győr elég nagy ipari és kereskedelmi gócpont ahhoz, hogy vállalatainak iratfajtáit, valamint irattérmelő osztályok szerinti megoszlását szem előtt tartva, fel tudjuk állítani egy olyan tipusszervezetet, ameiy általánosságban minden közép- és kisvállalatra ráhúzható s molynok iratfajtái felölelik az ilyen méretű vállalatok működése során (4948-ig. tehát az állami kezelésbe vételig) létrejött iratféleségeket. A teljesen vagy részlegesen felbomlott vállalati irattárak rendesésével foglalkozó levéltárosok számára talán nem lesz érdektelen, ha az alábbiakban a Győri Állami Levéltárban elíekvő vállalati irattárak adataiból összeállított vállalati típus -szerv esetet és oson belül az egyes iratiermelö osztályok tipus-iratíajtáit ismertetem. Mint minden taxativ felsorolás, természetesen ez sem lehet kimerítő, de nem is célja. Inkább segédletként kíván szolgálni, hogy a rendezésre váró vállalati irattömegek utvesstőjében némi támpontot nyújtson az iratok besorolása és a proveniencia szempontjából való leszármaztatása tekintetében. A ssóbanforgó vállalatok irattermelő osztályok szerinti (1948 előtti) felépítése általában a következő volt: 1, Titkárság, 2, Személyzeti osztály, 3. Gyártási vagy termelési osztály, 4. Anyagbeszerzési osztály, 5. Eladási vagy értékesítési osztály, 6. Könyvelés és 7. Kösszállitási osztály. Titkárság. A vállalat bisalmas természetű levelezését, fontosabb okmányait és általában a vállalati ügymenettol kapcsolatos összes iratokat őrizte. A vállalat élete és működése szempontjából legnagyobb értékkel bíró iratokat néha az igazgatóság saját magánál tartotta, de a csoportosításnál ezeket is ide kell sorolni. A titkárság iratai sohasem kerültek a "központi irattárba. Iratíajtái: Bizalmas ügyekkel kapcsolatos mindennemű levelezés (a közszállitások kivételével). Rendeletek, körlevelek, közlönyök, hirdetmények. Politikai jellegű jelentések, üsoxii bizottságok iratai. Vállalati szerződések, alapítási, cégjegyzési és egyéb okiratok. 422