Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Sárközi Zoltán: Gazdasági levéltárak a földkerekség országaiban / 400–421. o.

a vállalati ügyintézésben már nem szükséges iratanyagát, valamint a már eddig begyűjtött ilyen anyagokat. A belső levéltári munka azonban csak 1954 elején indult meg. addig csupán anyagmentés és begyűjtés folyt. Ma abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy2043 négyzetméter alapterületi! raktárainkban. 8412 polcfolyóméter férőhelyen kereken 8000 fm iratanyagot őrzünk. Levéltárunk a maga nemében az egész földkerekségen egyedülálló. Mi tette lehetővé e levéltár kialakulását? Elsősorban a hazánkban lezajló szocialista forradalom, a tulajdonviszonyok megváltozása, a bányák, bankok és gyárak államosítása. Ezen túlmenően az ország kis méretei, a magyar iparf és kereskedelmi életnek Budapestre való nagyfokú koncentráltsága adott módot arra. hogy az ország legfőbb gazdasági iratainak zömét egyetlen, külön e célra létesített központi levéltárba gyűjtsük össze, A kisebb, helyi jelentőségű, vidéki vállalatok értékes iratait - kivéve kb. 20 országos viszonylatban, is számottevőt - nálunk is a terűletileg illetékes állani levéltárak veszik át, míg az ügyvitelben szükséges iratok megmaradnak az üzemi irattárakban. Hás levéltárakban is van tehát értékes gazdasági anyag, A Budapesti 1, ss. Állami Levéltár gyűjtőkörébe tartozik pl. a íővárosi közmüvek (viz, gáz, elektromosmüvek), továbbá a villamos és autóbusz közlekedőd iratanyaga. A háború következtében, továbbá a hozzá nem értő iratselojtozések miatt, melyeket 1950-ig a levéltári szervezet megfelelő kiépítettsége hiányában megakadályozni aliglehetett, elpusztult a magyarországi gazdasági iratanyagnak hozzávetőlegesen 50 S-a. Példának megemlítem, hogy nem maradt meg egyetlen borászati intézményünk vagy egyetlen borkereskedőnk irattára sem, holott volt olyan, melynek iratanyaga 100 évnél régebbi időre is visszament. Elpusztult a Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ) levéltára is, így érthetővé válik, hogy a kezdeti mentési láz miatt kissé efmaradtunk az óriási iratanyag rendezése, leltározása és feldolgozása tekintetében. Mai feladataink közül első helyen áll az iratok kutatható állapotba való hozása és szakmai megoszlás, szerint való profilozása. A bankok, pénzintézetek és hitel szövetkezetek iratai máris elkülönített helyiségekben vannak, bányászati raktárral is rendelkezünk, A további feladat szövetkezeti- érdekvédelmi, mezőgazdasági, élelmiszeripari-, közlekedési-, kohászati-, gép-, textil- és vogyiipari részlegek kialakítása. Az általunk őrzött legfötlb állagok felsorolását az alábbiakban adjuk. Ezáltal érdekes ösz- • saehasonlitási lehetőség nyílik Franciaország részleteiben is ismertetett gazdasági levéltári fondjaival A különbség megmutatja, hogy milyen időbeli távolság választja el egymástól a kapitalizmus fejlődésében a nyugateurópai és a keleteurópai országokat. Bankok és pénzintézetek Az Országos Földhitelintézet (OFl) és Országos Központi Hitelszövetkezet (OKU) összevonásából alakult Országos Szövetkezeti Hitelintézet (0SZH) iratai, 1863-1952. év, 1317 ím. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank iratai, 1870-1948. év, kb. 600. fm. A Magyar Olasz Bank iratai, 1920-1948, év, kb, 242 fm, A Magyar Nemzeti Bank iratai 1926nt944, év„ kb, 105 fm. .''".. A Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezet - röviden LÉB0SZ - iratai, 19251945, év, kb. 92 fm. Kére

s k e d ő k és kereskedelmi társulatok A Ileinrich A. ás Fiai vaskereskedő cég iratai, 1800-1948, év, kb. 6 ím. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara iratai, 1852-1948, év, 346 fm. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde iratai 1865-4948., év, kb,, 73 ím, A «Hangya* Termelő, Értékesítő, Fogyasztási Szövetkezet, továbbá a vele kapcsolatos Futura és utódának, a MOSZK-nal: iratai 1898-4950, év, kb. 200 fm, A «Közért* szocialista kereskedelmi üzlethálózat*és elődei iratai, 1895-1948. év, kb. 23 ím. 411