Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - Oltvai Ferenc: Állami gazdaságok ügyvitele és iratanyaga / 35–49. o.

daságok), a könnyűipari- (gyapjútermelő- füztermelő célgazdaságok) minisztériumok, a Belügyminisztérium, az Igazgságűgyminisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia. Kisebb üzem ellátó gazdaságok működnek más minisztériumok vállalatai, intézményei mellett (lípitő vállalatok, kórházak, iparvállalatok stb„). A Mező hegy esi Törzsállat tenyésztő Állami Gazdaság ügykezelése és iratai A mezőhegyesi állami gazdaság a felszabadulás előtt is az ország egyik legnagyobb ilynemű gazdasága volt. A ménesbirtokot 1785-ben alapították a lehanyatlott lótenyésztés állományának felújítása céljából, A birtok létesítése Csekonics József százados javaslata alapján történt.-A ménesbirtok területét karaarai földekből alakították, az alapításkor a területe meghaladta a 30.000 kh-t. 4786-ban 214 mén és 919 kanca volt az állomány, 1787-ben a személyzet 538 főre emelkedett. Csekonics magyargulya tenyésztésével is kísérletezett A birtok Jelentősége már a kezdeti időszakban kitint - a török, majd a napóleoni háborúk alatt Mezőhegyesről 170.QO0 lovat, 200.000 vágóökröt, közel 2 millió bécsi q szénát szállitottak a hadseregnek, ugyanakkor Bécsnek 194.000 vágómarhát szállitottak. A lovak törzskönyvezését 1797-ben vezették be. A XIX, században kialakul a Nónius- és üidrán-fajta lótenyésztés. A birtok 1860-tól fokozatosan kiterjeszü tevékenységét a mezőgazdaság egész területére a szarvasmarha, sertés és juhtenyésztésre is, A törzsállattenyésztésen kiyül a takarmánytermesztés, a cirok és dohány nagyüzemi kísérleti és vetőmagtermesztését kezdik meg. A birtok a kiegyezésig osztrák igazgatás alatt állott, utána magyar igazgatás kezébe kerülve ujabb fejlődésnek indul. A század végén világhírűvé válik a lótenyésztés, a mezőgazdaságot modernizálják számos üzemággal. Az első viláRháboru veszteségeinek kiheverése után magas terméseredményeket érnek el. A lakosság is kicserélődött, az osztrákok helyébe Csanád-, Békés- és Aradmegye magyar és román, szlovák lakossága telepedett meg Mezőhegyesen, ezek szociális viszonyai a Horthy-korszakban közismerten nyomorúságosak voltak. A gazdaságot a II. világháború alatt is súlyos veszteségek érték, - kiürítették és törzsállatait nyugatra vitték, A Vörös Hadsereg 1944 szeptember 28-án szabadította fel Mezőhegyest amivel uj élet kezdődött a gazdaság életében, A felszabadulás időszakában a szovjet parancsnokság irányítása alatt indult meg a termelés, azokkal az eszközökkel, amelyeket a parancsnokság juttatott és amelyeket a birtok területén összeszedtek. A röldreform során főleg a környék községeiből közel 3000 agrárproletár és szegényparaszt kapott íöldet 16.000 kh területtel. A régi mezőhegyesi területbőf 13.372 kh maradt, amelyből 9819 kh volt a szántó. A ménesbirtok külső területeit Végegyháza. Pitvaros, Mezőkovácsháza, Csanádpalota proletárjai kapták, a község körül elterülő részek maradtak a gazdaság kezén. Legnagyobb feladat az állattenyésztés megindítása volt, ezt a törekvést siker koronázta, sikerült itthon és nyugaton a még feltalálható tenyészlovakat hazahozni, 1947-ben a törzskönyvek is megkerültek, 1950ben a gazdaság meglehetősen magas állatlétszámmal rendelkezett, közel félezer ló, 2000 szarvasmarha és sertés, 4000 baromfi szolgálta a törzs tényé sütést* 1951-től az árutermelés helyébe fokozatosan a törzstenyésztés fejlesztése lép. Ebben az évben kapja a gazdaság mai nevét is. A lótenyésztésban a régi törzskönyvek adataira támaszkodtak,.a többi rajtánál is reirektetik a törzskönyveket. A gazdaság fejlődését bizonyítja, hogy 1954-ig 2000 kant és 4800 kocát adtak át köztenyésztésre, közben a területet is növelték 22.179 kh-ra. amiből 18,098 kh a szántó. Növelték a gazdaság gépállományát és talajerejét. ' A gazdaság 1955-ben fennállásának 170 éves évíordulóját ünnepelte. (4) ++++++ Nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaságban ilyen jelentékeny szerepet betöltött gazdaság fejlődése, tenyésztési és termelési módszerei, szervezési és munkaviszonyai stb. mindenkor érdeklődésre tartanak számot. Éppen ezért a gazdaság igazgatósági iratainak 1944 szeptemberében bekövetkezett pusztulása nagy veszteség. 1949 tavaszán a felszabadulás utáni korszak iratait csomagolták össze és a Földmüvelésügyi Minisztériumba szállították. A gazdaság irattárában 1949 évtől vannak meg az iratok. 37