Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám - Sárközi Zoltán: Gazdasági levéltárak a földkerekség országaiban / 400–421. o.
Szocialista gazdasági viszonyok közt az államosított vagy szövetkozotesitott vállalatok meghatározott, önálló pénzügyi tervek szerint gazdálkodnak. Ez a változás " irattormélésükben is nagy átalakulásokat eredményez s elmossa azokat a különbségeket, melyek a régi időkben a hivatali és vállalati iratok közt voltak. Az uj iratlajták egy'résae már ismerős a háborús tervgazdálkodás idejéből. A leglényegesebb változás a vállalatokon belüli szervezeti és irattározási egyöntetűségben jelentkezik. (Terviratok, üzemi statisztikák, egységes és nagyszámú nyomtatványok stb.) A polgári magánjog szabályozó szerepét most már minden vonatkozásban az állami törvényhozás veszi át. Az államigazgatási iratoktól történő elkülönítés után szólnunk kell még bizonyos félreértésekről, melyek a magángazdálkodás fogalmával kapcsolatban elterjedtek. Egyesek ugyanis a gazdasági levéltárakhoz sorolják az un. • mezőgazdasági* levéltárakat, melyek zömmel nagybirtokos családok magánlevéltárait foglalják magukban. A szomszédos Csehszlovákiában igy jött létre 4945 után a •mezőgazdasági levéltárak* kiterjedt hálózata, mely a legújabb időben beolvadt az állami levőitári szervezetbe.' ' Tagadhatatlan tény/hogy a földbirtokos családok levéltárai •tárgyuknál és keletkezésüknek fogva két részre oszlanak : a .család egyes tagjaival, illetőleg a család egyes birtokaival kapcsolatban keletkezett iratok csoportjaira.* így a birtokos családok levéltáraiban a birtok nagyságánál: megfelelően jelentkeznek a család egyetemét illető birtokjogi s a gazdasági üzem működése során keletkezett iratok is. Ez azonban magában nem elégséges jogéira larra, hogy a családi levéltárakat egyoldalúan •mezőgazdasági levéltárak*-nak nyilvánítsuk. E felfogással szemben külön-• "~ ben Csehszlovákiában is volt bizonyos ellenállás. •Kezdettől fogva megfigyelhető volt az az igyekezet, hogy csak az un. gazdasági irattárakat adják át nekünk, némelye,!: szerint ugyanis az un. családi levéltárak nem tartoznak a mezőgazdasági levcltárhoz. ámbár ezekről sem gondoskodott senki, szakmailag pedig gazdasági irattár és családi levéltár ugyanazon levéltári fondnak oszthatatlan része. Gyakorlatilag ez azt jelentette, hogy nekünk széthányt anyag tömegét adták át.... azt pedig, ami ugy, ahogv rendben volt. családi, tehát nem a mezőgazdasági levéltárba tartozó levéltárnak nyilvánították. • Nálunk éppen elonkezőleg a Janus-arcú családi levéltárak «személyi» oldalának túlhangsúlyozására került sor s ezért keüott leszögezni, hogy ... •a rendezési eljárást illetően valójában nem lehet megkülönböztetést tenni •családit ós •személyi* levéltár között.* E két szélsőséges véleménnyel ellentétben Bakács István nézetéhez csatlakozom, aki szerint «... Minthogy a családi levéltár többnyire számos családtag és számos birtok iratait foglalja össze : a családi levéltár valójában a családtagok ós birtokok levéltárainak gyűjteménye.* E felfogás helyességének alátámasztására hivatkozóm az egyházi levóltárakpéldájára is. A katolikusegyházi levéltárak az egyház földesúri kiváltságai és nagykiterjedésű földbirtokai miatt legalább oly mértékben tartalmaznak birtokigazgatásra és üzemszerű gazdálkodásra vonatkozó iratokat, mint bármelyik világi nagybirtokoscsalád levéltára. De kinek jutna eszébe az egyházi levéltárakat ezért * mezőgazdasági levéltárak*-ká nyilvánítani? Természetes, hogy ott. iahol a nagybirtok kiterjedtsége igazgatási apparátus létesítését tette szükségessé, (miként ez az Esterházy, Festetics, Károlyi stb. családoknál történt) ez az igazgatás éppoly irattermelö. mint bármely más üzem, vállalat, hivatal-szerv s így «... *az irattározás, a rendezés a hivatalszervei: levéltáraival azonos módon történik.* Megjegyzendő azonban, hogy még az ilyen gazdasági természetű iratok közt is nagyon sok a jogi vonatkozású (urbáriumok, úrbéri egyezségek, úriszéki iratok stb.) Ezeket a kutatás mogkönnyitőse miatt soroljuk a gazdasági részhez. Milyen mezőgazdasági jellegi": iratanyag tartozzék tehát a •mezőgazdasági* vagy ha tetszik • gazdasági levéltár* gyűjtőkörébe? Az emiitett csehszlovák levéltárakban elhelyezett volt erdészeti igazgatóságok iratai okvetlenül s ezeken kivül minden olyan mintagaodaság, méntelep, állami gazdaság, szövetkezet, társulás, jelentős snagán-mezőgazdasági üzem, iskola iratanyaga, mély (esetlegesen az alapító nagybirtokos család levoltárától elkülönülve) önálló fondot alkot. 401
