Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - Oltvai Ferenc: Állami gazdaságok ügyvitele és iratanyaga / 35–49. o.
Oltvai Ferenc: ÁLLAMI GAZDASÁGOK ÜGYVITELE ftS IRATANYAGA A mezőgazdaság szocialista szervezeteinek megismerése során eddig a mezőgazdasági ter molöszövetkezetekkel és gépállomásokkal foglalkoztunk, (i) Tanulmányunkban a mezőgazdasági üze mek harmadik jelentős csoportját az állami gazdaságokat ismértetjük. Iratokat ezektől a szerv.ektől sem vettünk még át számottevő mennyiségben - szervezetük és működésük ismerete mégis közelebb áll hozzánk, mert a nagyüzemi mezőgazdasági szervezet működését uradalmi iratainkból ismerjük Jóllehet uradalmi irataink a feudális és a kapitalista korszak mezőgazdasági nagyüzemé nek életét tükrözik, a szocialista korszak mezőgazdasági nagyüzeme az állami gazdaság, • a korábbi korszakok mezőgazdasági nagyüzemének a szocialista gazdasági rendben kíalak tott szerve, amely ugyan céljában, felépítésében munkaszervezetében merőben eltérő a korábbi korszakok me zőgazdasági nagyüzemétől -- végeredménygen mégis arra épül, azt fejlesztette tovább az uj tár sadalmi és gazdasági körülmények ős adott történeti viszonyok között. De mert épp más körűimé nyék között j^tt létre az állami gazdaság, irataik is másképp alakulnak. Ismertetésükkel segítséget akarunk nyújtani a szervek irataival kapcsolatos levéltári tevékenység ellátásához. Az állami gazdaságok működésének és iratainak tanulmányozása során különösképp a Me zőhegyesi Törzsállattenyésztő Állami Gazdaságban szerzett tapasztalatokra támaszkodunk. Ezenki vül a tapasztalatok szélesebbkörü szerzése céljából ki kellett terjeszkednünk egy megye - Csongrád -mindenféle típusú állami gazdasága szervezetének és ügyvitelének tanulmányozására., Mondanivalónkat, tehát következtetéseink levonásának rendjében, az Állami Gazdaságok szervezeie kialakulásának történetét .követőleg előbb a Mezőhegyes! ÁG majd általában az állami gazdaságok ügyvi telének és iratanyagának ismertetésével fogjuk előadni. Az állami gazdaságok területi és szervezeti kialakulása N A felszabadulás előtti állami gazdaságok (Mezőhegyest Bábolnai, és Kisbéri Ménesbiríokok Kompolt-Kőkúti állami uradalom) a Földmüvelésügyi Minisztérium «Állami Mezőgazdasági Birtokok* osztályának irányítása mellett működtek Területük 1944-ben kereken 62.000 kh-t tett ki amiből 45,000 kh volt a szántó A felszabadulás után az állami gazdaságok irányító szerveinek alakulása változatos képet mutat Az 1945 évi földreform a régi állami birtokokat is érintette Az állami gazdálkodás a felszabadulás után a mezőhegyes! és bábolnai volt ménesbiríokok 38.0^0 kh-ján indult meg- Az állami gazdaságok kialakítása 1945. év második leiében vette kezdetét Állami kezelésbe akkor olyan földek kerültek túlnyomórészt, amelyek a íöldrerorm során visszamaradtak., távol voltak a községektől Ezeken a földeken az állami gazdaságok szervezését 1948 év végéig a Földművelésügyi Minisz térium «Állam Gazdaságok Főigazgatóságai osztálya irányította * szakfelügyeletüket nyolc állam 5 jószágigazgaíóság látta el Ebben az időszakban az igazgatás egyéb szervei is létesítettek gazdaságokat így alakultak ki a Vallás- és^-Közoktatásügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium gazdaságai, az Igazságügyminisztérium rabgazdaságaí cukorgyári gazdaságok stb 1948-ban 103 állami gaz daság működött 110.000 kh területtel, amelyből 44,000 kh a szántó.. Különben Mezőhegyes és Bá bolna kivételével, a gazdaságok földjeik szétszórtsága, épületeik és állatállományuk csekély száma. termelőeszközeik hiánya miatt nem mutattak még. követendő példát l94f ; január l-vel az állami gazdaságok ujíipusu szocialista üzemekké alakultak. A gazda ságok irányítására 19 nemzeti vállalatot szerveztek irányító szervük kivált a Földmüvelésügyi Mi nisztériumból és Állami Gazdaságok Központja néven uj szervezet fogta össze a vállalatokat. A to vábbi területnövekedés és a vele járó széttagoltság miatt 1949 őszén a nemzeti vállalatok számát 4 5-re emelték. 35
