Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - FIGYELŐ - Szedő Antal: Harc a termeszek ellen / 306–307. o.

Példa: Pótlási jegyzék a 47, sz. filmtekercshez. Magyar Országos Levéltár, Budapest Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 4936. máj» 45. 40—45. old. ismétlendö, túlexponálva Ua. 4937. Jan. 5. 25. oldal tévedésből kimaradt a felvételezésnél, stb„ • Kelet, aláírás. A mikrofilmregiszterben a hibás vagy kimaradt felvételeknél utalni kell a javítások helyért, a javításoknál is meg kell .azonban jegyezni, hogy hova tartoznak,, A póüásfelvételek helyét a le hetőség szerint a film dobozban, filmorsón stb. is jelezni kell. + + + A fenti szabályzat annak bizonyítéka, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban intézménye sen felhasználják a filmezés nagy előnyeit a raktárhiány megszüntetésére. Budapesten, tudomásunk szerint, a Magyar Nemzeti Bank foglalkozik bizonyos iratsorozaiai mikroíilmrevételének gondola tával, illetve filmen történő őrzésével, megsemmisítvén az eredetit A francia levéltárak főigazgatója a múlt évben pesti látogatása alkalmával-közölte, hogy Parisban is foglalkoznak állami levél tári vonalon a film ilyen irányú felhasználásával, de csak egészen uj iratoknál, amikorís ezeke> filmrevétel után megsemmisítenék. Ez nagy helymegtakarítást jelentene, azon tuL hogy, amennyiben kifogástalan rondben van az anyay filmezve, a kezelésével és használatával is lehet időt nyerni. Nálunk - ezer egyéb filmezési gondunk és problémánk közepette •*• jelenleg még nem fog lalkozhatunk a mikrofilmezés ilyen irányú felhasználásával, pedig adófőkönyvek és más egészen uj iratok megőrzésére ez a módszer igen alkalmas lenne s a filmezés után az eredetit meg le hetne semmisíteni. Maga a szabályzat egyébként nagyjában egyezik az Országos Levéltár felvételezési rendszerével. Van mégis néhány része, így különösen a 3H3. pontok egyes részei, melyeknek megva lósitása hasznos lenne, mert a film hitelességét emelné. Minthogy a magyar kötelező erejű filmszabvány inkább a felvételezés formáit és külső ismérveit írja elő, helyes és szükséges volna - a fentihez hasonlóan - az egész filmezési rend szert és módszert részletesen kidolgozni és azt minden reprodukciós tudományos mikrofilmezésre kötelezővé tenni. Ilyen egyetemes szabályzat rendkívül nagy hasznára válnék a tudományos dóka mentációnak, mert egységos fundamentumot szolgáltatna mindenfajta dokumentumok mikrofilmezéséhez IIa Bálint A nyugatnémet levéltárosok szaklapjában, a Der Archivar= ban érdekes cikk jelent meg a termeszek ellen világszerte folyó (és egyáltalában nem reménytelen) küzdelemről. írója dr, Michelangelo, Gallo, a nagynevű Gallo proíessor, az Instituto Gallo alapitójának fia. Bár Magyarországon le véltárakban termeszekkel nem találkoztunk, fel kell figyelni a veszedelemre, mivel ezek a fára és papírra egyaránt igen veszedelmes állatkák megközelítették határainkat, elérték Bécset nagy al kalmazkodó képességgel rendelkeznek és modern épületek gyakran akkor is biztosítják számukra az élet feltételeit, hőmérséklet és nedvesség tekintetében, ha a külső klima egyébként nem volna kedvező számukra. Veszedelmes voltuk onnan származik, hogy a termosz fával, mégpedig élőfa val vagy száraz fával és papírral táplálkozik, igy egyaránt veszélyezteti az erdőket gyümöi >sU~ kat és a könyvtárakat levéltárakat valamint a faszerkezetű épületeket tehát valóban nemcsak a kulturjavakat hanem a mezőgazdasági javakat is veszélyezteti, . 306