Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - FIGYELŐ - Bélay Vilmos: A nyugatnémet rádió hangarchívumának vokális részlege / 299–302. o.
társaságok (ilL testületek) szerint rendesni az anyagot - ugyanis a legtöbb hangdokumentumot a rádiók vették feL Itt azonban nem függ olyan mértékben össze eredet és tartalom, mint a hivatali irattárak esetében. Ez utóbbiaknál egy hivatal feladatköre legalább is többé-kevésbé meghatározza az általa létrehozott ügyiratok tematikai körét A rádiók hang-archivumának tartalmi köre azonban végtelenül komplex. Nincs tehát gyakorlati okokból értelme annak, hogy aproveniencia elvét kövessék* Másik lehetőség lenne tartalmi alapon csoportosítani az anyagot Ez sem vált be. Az a módszer bizonyult a legcélravezetőbbnek, ha a felvéíei időpontja szerint egyszerű időrendben kezelik a hang-dokumentumokat. Nem az anyag szerzeményezésének, hanem a felvételének az idejét (ez a különbségtevés egyébként nem nagyon lényeges, mert a két időpont közt nem szokott néhány napnál nagyobb eltérés lenni) Vaji egy technikai okokból szükséges előírás, hogy minden magnetofonszalagot időnként lejátszanak, akkor is, ha erre egyébként semmi szükség nem volna, így lehet elderülni a szalag el ronlását. E müvelet lebonyolítása érdekében szükséges, hogy az egyes felvételek időpontja pontosan rögzítve legyen. Főleg ez a szempont döntötte el azt, hogy az anyagot időrendben őrizzék, illetve kezeljék. Minden hang-dokumentum sorszámot kap (a felvétel időrendjében)., egy-egy évre, előre kiosztott szám-kontingens alapján, az éven belül pedig a feldolgozás sorrendjében következő számot kapja. Valamennyi felvételről (azaz hang-dokumentumról) külön-külön munkalapot vesznek fel PIN A/5 formájú szabványnyomtatványon, Ezen feltüntetik a sorszámot és minden egyéb fontos adatot Hogy könnyebb legyen megtalálni és reponálni az anyagot a tékák hátlapját minden évben más szinü papírral borítják be. A kartotékrendszer három nyilvántartólapban áll, tárgyi, személyi és helyi lap, Mindhárom lap egyazon formájú (DIN A/ö), "* A más munkaterületeken szokásos álló-, illetve a lyukas kartotéklap nem vált be, A Holle rith-kártya megoldás jo lenne, de nem kifizetődő, mert r legalább is jelenleg ~ még nincs olyan sok nyilvántartókartonjuk, hogy érdemes lenne a költséges Hollerith-gépet üzembehelyezni A tárgyi, személyi és helyi kartotékok tulajdonképpen csak utalóíapnak tekinthetők, mert csak a legszükségesebb adatokat tüntetik fel A már említett munkalapon található meg a bővebb kifejtés, A háromféle kartoték (uíalókartonok) 7 acélszekrényben, amelyek mindegyike 15 fiókos, van elhelyezve. Egy-egy Hókban llö karíonlap fér el. Egy egy kartoniapon *> ellentétben a munkalappal, vagy a könyvtárakban szokásos kartonokkal --> nemcsak egy tételt tüntetnek fel, hanem amennyi elfér, átlag húszat így mintegy 243 600 utalást tudnak elhelyezni a 7 szekrényben. Egy-egy felvétel átlagban öt ilyen utalólapon szerepel, A 243 600 tételt elosztva öttel 48 720 tételt kapunk', ennyi hangdokumentum feltüntetésére alkalmas "ez a felszerelés. A valóságban ennél kisebb a szám, mert a lapok nincsenek mind maximálisan kihasználva, A tárgyi kartotékok csoportosításánál nem lehetett a levéltárak vagy könyvtárak rendszerét átvenni, A hang-archivum nyilvántartási rendszerének több sajátsággal kellett számolnia. így mindé nekelőtt az, hogy a hangdokumentumok által tükrözött idő - a levéltárakéhoz képest- csekély lényegében csak a XX. század, tehát legfeljebb 60 év. Másik döntő különbség, hogy mig alevéítárak többé-kevésbé megbatározott gyűjtőkörön belül mozognak, a hang-archivum gyűjtési köre elviben végtelen, gyakorlatilag minden felvételre érdemesített kortörténeti dokumentum beletartozik., Nyolc röcsoportot állítottak fel; politika, gazdaság, szociális-, nevelési és egészségügyi kér dések, vallás--és egyház, kultúra (beleértve a tudományt és technikát 4 , népiség, sport végül rádió és televízió. Ha az ember tiszta tudományos osztályozási elvekkel közeledik ehhez a felosztáshoz, kífo gásolni valókat találhat benne - mondja Kunath. Nem erről van azonban szó, hanem merőben gya koríati kérdésekről. Tíznél több röcsoportot nem alkalmazhattak, hogy a könyvtárakban szokásos decimális rendszert itt is követhessék, A személyi kartonon fel van tüntetve pl, az is, hogy <voce propria* olvassa-e fel valaki mű vét (nem- mindegy, hogy maga az iró, vagy egy színész olvassa fel a novellát), 301
