Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - FIGYELŐ - Sárközi Zoltán: Gazdasági levéltári problémák a kettéosztott Németországban / 280–285. o.
r ő. Földbirtokra, vizjogra, elővásárlási jogokra, koncessziókra vonatkozó okmányok. 6* Számlák és levelek mintapéldányai, 7. Az üzemre vonatkozó fényképielvételek, képek, kataszteri rajzok. 8. Szabadalmak és jogvédő iratok, 9. Áruvizsgálati és kiállítási okmányok. 40. Újságcikkek és más hasonló természetű tudósítások az üzemről. % •ii. A legjelentősebb iratokat, melyek a sajátos ügyekre, nagyobb üzletek lebonyolítására, pereskedésekre, szakvéleményekre, stb. vonatkoznak, 40 év letelte után sem lehet megsemmisíteni Ezeket már a fenti határidő letelte előtt át kell vinni a regisztraturából (irattára a levéltárba.. Az üzemi levéltárak felállítása zömében természetszerűleg még nem történt meg, de hogy a már létrehozott levéltárak hogyan igyekeznek megoldani problémáikat arra ig?n tanulságos Hedwig Behrens; Von der praktischen t/erksarehivarbeit cimü. ugyancsak a nyugatnémet levéltárosegyesület folyóiratában megjelent cikke. Az üzemek ~ mint arra a cikk rámutat - eddigi tisztán gazdasági jellegű termelőmunkájuk mellett a jelenben -=? főleg a rajna-westfáliai nehézipari vidéken - történeti levéltárak íelállitásavai is foglalkoznak. Bizonyos fontos okmányokat, szerződéseket régtől fogva gondosan Őriztek s ezek jubileumi alkalmakra elő is kerültek- A II. világháború kitörését megelőző időben az üzemi levél tárak felállítása az emiitett nehézipari vidéken már meg is kezdődött Ezek a levéltárak gyakorlati célú intézmények. Ezért a gazdasági levélláros nem lehet csak f elefántcsonttoronyban ülő történettudós, hanem egyben praktikus feladatokkal foglalkozó szervező is. Számtalan esetben levéltári anyaggal kell vállalatának érdekeit megvédelmeznie a konkurrens cégekkel szemben. Éppen ezért ugy kell kezelnie gazdasági levéltári anyagát, hogy minden részlegében könnyen hozzáférhető le gyen. Ilyen természetű anyag rendezésénél azonban az állami levéltárak regisztratura elvét nem lehet mindig használni. Az iratok lényegében 3 téma köré csoportosíthatók; 4. technikai-, 2. kereskedelmi- és 3. személyes jellegűek. E csoportosítás csak akkor hajtható végre, ha már az iratrendezőkből kiszedtük a selejí anyagot. A rendezés további lépése az, hogy az egyes részlegeket a üzedes rendszer szerint bont juk tovább. Állandóan figyelembe kell természetesen venni minden egyes vállalat sajátosságait egyedi vonásait is. Az iratrendezők helyett * ahol a sarkvasak rongálják a papirt ~ érdemesebb a ren dezett anyagot mappákba, dossziékba raknt Minden iratcsomót tárgyi hovatartozása szerint kell besorolni s csatolni kell mellé személyt- tárgyi és ídőkartotékokat melyek segítségével az irat anyag felhasználhatóságát tesszük lehetővé,, Befejezésül közli a szerző az általa kidolgozott és alkalmazott rendezési tervet (Aktenplan) ; 4. Cég 10. Előzetes tárgyalások - Alapitási jegyzőkönyvek - Engedélyek *? Kereskedelmi regiszterbejegyzések (cégbejegyzések), -100. Előzetes tárgyalások. 402. Alapitási jegyzőkönyvek, 404. Engedélyek, 40tC Cégbejegyzések. 44. Szabályzatok. 42. Vezetőség - Felügyelőtanács « Közgyűlés. 43. Üzleti jelentések. 44. Gyárleirások. 45. Üzemi-, bér- és fizetési-, termelési és szállítási statisztikák, 46. Felszámolások - Betársulások -- Részesedések ~ Összeolvadások, 47. 48. 49. Der Archivar 4956. 9, évt 4„ íüzet 357. L 283
