Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - FIGYELŐ - Bélay Vilmos: Szabálytervezet a szovjet állami levéltárak gyűjtőköreiről / 258–260. o.

tezések, állagok külföldre való vitele, stb,). Tudatában vagyunk annak, hogy leltáraink részletességükben nem érik utói a Mityajev munkájában részletesett szovjet leltárakat A cikk ezután számunkra is tanulságos kitekintést ad a. magyarországi leltározási módszerekre is, melyek a múltban közös ügykezelési rendszer következtében nagy érdekkel bírnak a szlovák levéltárosok számára is. A magyar levéltárügy - állapítja meg a cikk - a levéltári leltárnak három formáját ismeri áíapJeltár., amely alapjában véve az állagok,, fondok összeírásával egyezik ; középfokú leltár, mely a raktári egységek összeírását tartalmazza és olyan leltár, moly az egyes iratok összeírásán alapszik. Az alapíeltárakat már kiadták, most a második tipusu leltárak készítése van előtérben., A harmadik tipusu leltárakat eddig csak a kéziratos térképek leltározásánál készítették, A magyar levéltárügy az- aktaanyag esetében hasonlóképpen az irattári rendszer tagolatlanságából származó nehézségekkel küszködik és e problémák a jövőben sem fognak megszűnni, mikor majd a sikertelen decimális rendszerű ügykezelés alatt keletkezett iratok átvételére fogsor kerülni, E rendszer helytelen alkalmazása következtében olyan is megtörtónt, hogy egyes helyeken egyáltalában nem is iktattak, Az iratoknak időrendi 'számsorokban történő elhelyezése ui. végrehajtható a kisebb szerveknél,, melyei: kisebb mennyiségű iratanyagot is produkálnak, de nagy hivataloknál áttekinthetetlenséghez vezet, A magyar leltározásnál a végcél az egyes ügyirat és a könyvben levő egyes irat leltározása, amit a távoli jövő feladatának tartanak, A leltárak magyar Tormái a leltári egység megállapítás át nem teszik olyan bonyolulttá, mivel a leltár elsődleges tárgya a fond, az elhelyezési egység csak másodlagos és az irat .harmadlagos. Perspektívájával a magyar leltáríorma jobban közeledik a szovjet módszerhez és a cikk nagy érdeklődéssel várja, mikor és miként jutnak el Magyarországon ehhez az ügyiratokat egyenként számbavevő formához. a A cikk befejezésében megállapítja,, hogy a különböző leltározási módszerek közül a cél annak a legelfogadhatóbb módszernek a kialakítása, mely konkrét kifejezője az állagok belső rendszerének és ha nem is tölti be teljesen, de legalább mérsékelten megfelel a mennyiségi és a doku mentációs nyilvántartás funkciójának.. Az uí « hangsúlyozza Kusik - melyen a modern csehszlovák levéltári módszertan halad, átgondolt és alapjában alkalmas arra, hogy kielégítse Szlovenszkó speciális problémáit is. Csak a szlovák levéltárosoktól íügg, hogy az érvényes alapelveket gyakorlatban helyesen alkalmazzák,, Levéltári munkájuknak,, mini tudományos munkának vizsgája munkájuk gyakorlati használhatósága lesz., Bottló Béla SZABÁLYZATTERVEZET A SZOVJET ÁLLAMI LEVÉLTÁRAK GYŰJTŐKÖREIRŐL 1956. május 10-ón a Moszkvai Történeti Levéltári Intézet helyiségében összeültek az illetékes szovjet szakemberek a begyűjtési és gyűjtőkör elhatárolási (komplektizációs) szabályzattervezet megvitatására.. Mint az erről szóló beszámoló elmondja a bevezető előadást J.L Golubcov a Levéltár ügyi Főigazgatóság komplektizációs osztályának vezetője tartotta. Magában a szabályzattervezetben először az egységes állami levéltári fondróL annak szervezetéről és állományáról, a személyi fondoknak az állami levéltár által történő begyűjtéséről, az állami levéltárak hálózatáról és a hivatali irattárak (levéltárak) megszervezéséről van szó. Bár a szabályzattervezet meghatározza, mit kell konplektizácíön érteni, a vitaüiésröl szóló beszámoló nem ismerteti e kifejezés definícióját As irodalomból azonban már ismeretes előttünk az, hogy ezen a fogalmon a levéltáraknak iratanyaggal való ellátását értik, amit magyarra szószerint «ki egészitésnek* lehet fordítani Minthogy azonban a kiegészítés szó csak egy már meglévő anyagnak a kiegészítését jelentheti, a komplektizáció kifejezésen pedig a szovjet levéltári dolgozók é ennél többet,, általában az anyag begyűjtését, beszállítását. levéltárba való elhelyezését értik, helyesebbnek véljük a nálunk é fogalomra alkalmazni szokott «begyűjtési kifejezést használni. Ebbe mi bele szoktuk érteni a szoros értelemben vett beszállításon kivül azt is, hogy a levéltár bizonyos X

N„ A, Pavlova „ A Szovjetunió Állami Levéltárai konplcktálásának alapvető szabályzattervezete. Isztoricseszky Arhiv, 1956. Nr 5. 236-38. i 2.58