Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - FIGYELŐ - Nagy István: Johannes Papritz: A levéltártudomány alapkérdései / 228–235. o.

chivkundé cimü müvének megjelenése adta kezébe a tollat, mert ez a mü ~ főleg Leesch átdol­gozása miatt "i érett levéltári kézikönyv igényével jelent meg, s ujból teljes érvényt adott a régi terminológiai bizottság által elfogadott, de ma már nyilvánvalóan-kritikára szoruló szakkifejezé­seknek,, fogalmi meghatározásoknak., így P, tanulmánya bírálja, illetve helyesbiti a német termino­lógiai bizottságnak az 4930., évi bécsi linzi, illetve az 1932 évi stuttgarti levéltári gyűlésen elío­gadott jegyzőkönyvbe foglalt határozatait, mely határozatokat ~ bár kissé változtatott formában ~ Meisner adta közre -1934-ben az Archív alische Zeitschriftben,, továbbá bírálja Brenneke-Leesch: Archivkunde cimü müvének ezeket a határozatokat » P. szerint ~ továbbra is érvényben tartó megállapításait, P. tanulmánya akaratlanul bár. kritikát gyakorol Meisner-Leesch; Grundzüge einer deutschen Archivterminológie cimü müve felett is, mert ez a mü PV kéziratának befejezésekor jelent meg, anélkül h >gy a két mü szerzői elgondolásaikat nézeteiket egymással előzőleg közöl­ték volna, P, támadja és módositja a nemcsak a német levéltári gyakorlatban és szóhasználatban, ha­nem például a német szakkönyvek utíán közvetve a magyar levéltári szóhasználatban is a főbb levéltári leméleti kérdésekkel kapcsolatban már meggyökeresedett fogalmakat, flyen szempontból fejtegetései igen érdekesek, s tanulságosak, bár nem minden tekintetben meggyőzőek. Mindenesetre, nagy szakismeretről, elmélyedésről, kezdeményezőkedvről, nagy olvasottságról tanúskodnak. Ta­nulmánya előreláthatóan nagy vitát fog kiváltani A továbbiakban ismertetjük a szerzőnek a leg­fontosabb levéltári fogalmakkal és szakkifejezésekkel kapcsolatos nézeteit Levéltár (Archív) P, szerint nem teljesen helyes és pontos a levéltár fogalmának a& a hármas meghatározása, amely pl a Brenneke-Leesch-íéle munkában is a következőképp sze­repel -1, a levéltári épület egésze, tehát az iratok megőrző helyei a hivatali és a kutató helyiség gek'együtt 2 a levéltári épületnek csupán az íratok megőrzésére szolgáló része, tehát a raktár, 3. a raktárban lévő levéltári állag vagy annak egyes részei amelyek valaha önálló levéltárali voltak. Ez a meghatározás P„ szerint több szempontból kiegészítésre és további megvilágításra szo­rul. Először is nem veszi tekintetbe hogy a levéltár a szakemberek és a közvélemény előtt is általában, bizonyos feladatokat végző intézményként ismeretes, nem pedig mint épület raktár, vagy annak tartalma Nem emeli ki ez a meghatározás a levéltári iratanyag szerves voltát (ürganon), s ezzel nem különíti el a csupán raktári tartalom fogalmától Ajánlatos volna továbbá az *Arehiv» sző egyéb jelentéseit is megemlíteni Például hogy az • Archív* szó már a 18, század óta Folyóiratok címéül is szolgált (A magyar nyelvhasználatban a devéltár* -szó így nem használatos, ezzel szemben a «tár» szó használatára van példa. Pl.­Tört^ne.'mi Tár.) Megemlíthető az is, hogy az Archív szó a közhasználatban bizonyos Írásos anyag gyűjteményének tudósabb színezetű, előkelőbb elnevezése. P nem helyesli Meisner lEinheitsarchiv* und íVielheitsarchiv* elnevezését helyette inkább teinzellige, vielzellige Archívekről kellene be­szélni A továbbiakban a szerző az «ArchivdepoU kifejezésnek a nemzetközi gyakorlatban elter­jedt különféle értelmezéséről számol be, hozzáfűzve azt hogy a német nyelvben ez a kifejezés ideiglenes levéltári iratlerakóhelyet illetve levéltári letétet is jelent Fontos volna a szerző sze­rint a német «Archivisch*„ «archív alischt, «art hivariseh* kifejezések jelentés-különbségének pon­tos elhatárolása is. Aktakötet aktafüzet, aktaköteg (Aktenband, Aktenhert Aktenbündel) Meisner mutatott rá, hogy az Akt Akté, Aktenstück, Faszikel Konvolut Volumen Tomus kife­jezéseket a különböző német levéltári nyelvprovinciákban különféleképp használják, és ez sok za­vart okoz. Annyi r tény, hogy az iratok szerkezeti együtteseire nincs megfelelő kifejezés, kötet fü­zet köteg, használata teljesen következetlen. A terminológiai bizottság alábbi fogalomra eghatározása P szerint e kifejezésekre igen vi­tatható, <Amint több iratdarabot aktaszerüen egy ügyre vonatkozólag összekötünk, aktaköteg,, ak­tafüzet vagy aktakötet keletkezik* - hangzik a megállapítás. Kétségtelen azonban, hogy ez a meg­határozás csali a tárgyi aktára vonatkozik,. Hogyan lehet ezek-^lü más elvek szerint (pl a soro­zati elv szerint) keletkezett irategyütteseket elnevezni? - teszi fel a kérdést Papritz.

Next

/
Thumbnails
Contents