Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Oltvai Ferenc: A csanádmegyei levéltár leltározása 1878-ban / 215–219. o.

is. iMíi évben kínálkozik véglegesebb megoldás, amikor a megye megvásárolja a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület (DBMKE) volt fluiniernáiusa épületét, azzal a céllal, hogy oda telepiti a levéltárat könyvtárat és muzeumot Ott bőséges elhelyezést talál! a levéltár és végre valamennyi szétszórt iratsorozatát egyesíteni lehetett Azon alkalommal Árva János főlevéltárnok ismét leltározta az anyagot. Leltára helyiségek szerint az iratsoroz átok nevét, az anyag kezdő és végső évét valamint a szekrények és állványok megjelölését tünteti fel. Alapul az általa több alkalommal ellenőrzött '1878. évi leltár szolgált. Ellenőrzéseinek eredményeként az 1878. évi leltárban az egyes csomók mellett feljegyezte a csomó meglétét vagy hiányát jelző jelet A levéltár évei • DAni'f nr-ViP^-.«n is megvoltak számolva, 1945. júliusában ás épületet ki kellett üríteni. A levéltár anyagai néhány nap alatt visszaszállították a Giha által tervezett központi széképületbe a főispáni lakásba és az alispáni lakás egyes helyiségeibe. Itt azonban már állványozaüanul hevert az anyag 1948 évig. A széképületben is többször átrakták egyes részeit, állványzata és az 19301938. évben készült redőnyök szekrényei jórészben elpusztultak és összetörtek. 1948. év őszén ismét a Demke épület földszinti és emeleti helyiségeibe került az anyag ömlesztett állapotban. 1949 évben sor került a rendezésre, állványok és szekrények nélkül. Ennek a rendezésnek a során Gyöngyösy és Székely müve, valamint Árva János leltára és ellenőrzési feljegyzései nélkülözhetetlen segítséget adtak e sorok írójának, akinek az volt a feladata, hogy az anyag rendjét visszaállítsa, Csanád megye levéltára 1950 őszén a megyék területének átrendezése és annak folytán Csanád megye megszűnése következtében Szegedre kerülhetett. Az ekkor már 1200 folyómétert kitevő anyag Szegedre viszonylag rendezett állapotban volt szállítható. A több éves hányódás után Szegeden állványokra kerülhetett a levéltár teljes anyaga. A levéltárat 1951. évben leltároztuk Árva János ny. íölevéltárossal. Az ekkor már valamennyi Árva Jánostól eredő leltári íeljegyzés egybe volt kötve az 1878. évi leltárral. Á leltározás ismét módot adott rendezésre és az anyag mennyiségi ellenőrzésére. Kitűnt hogy Gyöngyösyék felvétele óta, a csomók cca 10-12 %-a. hiányzik. Az 1951 évben végrehajtott leltározási munkának nélkülözhetetlen segédeszköze volt az 1878 évi leltár. Ma is elismeréssel adózunk elődeink emlékének, akik közel 80 évvel ezelőtt a kezelésükre bizott anyagot ugy írták le, - hogy abból kiolvashatjuk felfogásukat a levéltárról. Az egyes sorozatokat -» jólehet azok egyes időhatárokban keletkezett részei nem összefüggően vannak elhelyezve -p létrejöttükben szemlélték és a sorozatokat - terminológiájuk szerint rovatokat - csomónkint vették számba. Ezzel korszerű munkát végeztek és megteremtették az alapját a későbbi évtizedekben sok vihart látott levéltári anyag ujabb és ujabb helyreállítása és azzal továbbfejlesztése lehetőségének. JEGYZET 1 A megye a lakosság számát tekintve az 1870. évi statisztikai felvétel szerint az ország 10 legkisebb megyéje közé tartozik. Csanádmegyének közel 96 000 lakosa van; 1 rendezett tanácsú város, Makó ~ egyben megyeszékhely -k, 3 mezőváros, tfattonya, Tornya és Nagylak, 4 járás és abban 25 község. (L.; A Magyar Korona Országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei Pest, 1871. 8. és 27. oldat 2 Kovács Gyula mérnök: Makó város építészete a XVIII. század közepétől a XIX. század közepéig. Csanád vármegyei Könyvtár 17. kötet, Makó, 1929„ 18. old. 3. Árva János Csanád megye nyugalmazott főlevéltárosának, e sorok irója elődjének közlése 1951-ben. 4 . ~ Köszönetet mondok Árva János ny. főlevélíárosnak, amiért feljegyzéseit és az 1878. évi leliárat rendelkezésemre bocsájtotta és a csanádmegyei levéltár kezelése közben szerzett több évtizedes működése során szerzett tapasztalatait velem közölte. 219