Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Oltvai Ferenc: A csanádmegyei levéltár leltározása 1878-ban / 215–219. o.

LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR 0 l t v ai Ferenc: A CSANÁDMEGYEI LEVÉLTÁR LELTÁROZÁSA -1878-ban A csanádmegyei levéltár életében nagyjelentőségű volt az a munka, amelyet 4878. év tavaszán és nyarán Gyöngyösy János levéltárnok és Székely Vendel díjnok végeztek. Tutomásunk szerint ez alkalommal először leltározták a levéltárat. Közös müvük a 82 oldalra terjedő kézzel irott kötet, amely eligazítást nyújtott a levéltárban. A leltár rendszeresen tájékoztat az iratsorosatokról, alkalmas arra, hogy a levéltár akkori állapotáról a csomókig menő részletekig felvilágosítást adjon. A csanádmegyei levéltár anyaga a hetvenes években két helyiségben volt összezsúfolva. A megye aránylag kis területét és nem nagy/lakosságszámát ül. községeinek és járásainak számát véve , le\ éltára az anyag mennyiségét illetőleg a szegényebbek közé tartozhatott. Jóllehetl717. évvel kezdődik folytatólagosan az anyag és abból Í741. évig évenként csak egy-egy iratcsomó, e

§y jegyzőkönyv és néhány segédkönyv (iktató, mutató, lajstrom) maradt fenn, a levéltárat a leltár felvételéig, a megyei központi igazgatás és törvénykezés, valamint a járások anyagát illetőleg, teljesnek mondhatjuk. Megértjük a leltározás szükségességét, indokolja ezt az aránylag számos iratsorozat és az anyag terjedelme, de főleg az iratsorozatok viszonylagos logikátlan elhelyezése. A levéltárnak mindig híven kellett szolgálnia alapját -, jelen esetben főleg a megyei központi közigazgatás igényeinek kielégítését; ha tehát ennek a feladatnak a levéltárosok eleget akartak tenni, ugy ezt a • logikus* elhelyezéssel,• ill. átrendezéssel érhették volna el. Sokkal könnyebb volt azonban az a munka, amelyet elődeink végeztek, azzal, hogy jól használható leltárt készítettek. Csanádmegye levéltára 1878-ban, a leltározás évében, Makón, a megyeházán, a megye széle épületében van elhelyezve. Az épületet 1836. évben Ciba Antal földmérő tervei szerint építették, A levéltár helyiségeinek elhelyezésében is kifejezésre jutnak az uralkodó osztálynak a levéltárban őrzött, iratokhoz fQződő iontos érdekei. Elégséges férőhelyet terveznek a hivatali szobák szomszédságában, a helyiségeket megfelelő biztonsági felszereléssel látják el. Vastáblás ablakokat szerelnek fel,'megfelélő személyzettel látják el a levéltárat. A leltározás idejében van egy hivatali szoba, abból nyilik a téglalap alakú levéltár helyisége, továbbá iratok vannak elhelyezve a levéltárból nyiló előszobában is. A levéltár 1872-ig nem vált el a közigazgatás folyó ügyvitelének intézésétől, ott végezték az irattározási (iktatás, szerelés, leirás, elküldés) munkákat is. Az elválásra 1872. évben került sor. Ettől az évtől találjuk nyomát annak, hogy a levéltár részére kiadmányozriak ügyiratokat szerelés végett. Mindaddig nem volt erre szükség, amig az iratokat a levéltárban kezelték, amely ezideig az iktató, irattár és kiadó szerépét is betöltötte. A levéltár jelentős igénybevételét azonban az is bizonyítja, hagy a levéltáros mellett egy díjnok is alkalmazásban van. A leltározás idejében a levéltárban folyó munka az igen sok szerelésből (-1878. évben már az 1875. évi közigazgatási iratok is a levéltárban vannak), másolatok kiadásából, az egyházaktól beérkező anyakönyvi másodpéldányok kezeléséből, lajstromok készítéséből állott. A leVélíár alkalmazottai a levéltári munkán kivül egyéb közigazgatási (előadói, fogalmazói) munkával nem voltak foglalkoztatva. A leltározás idejében az egész iratanyag állványokra és szekrény -kben volt elhelyezve. Az állványokat Öehring Péter makói asztalosmester készítette 1836. évben. A leltár helyiségét a falak mentén állványozta be. Később a helyiség közepére is állítottak állványt. A levéltárnak az udvar felöli hosszanti falán a folyosóra három ablaka volt, az ezzel párhuzamos hosszanti falsíkot, az abiakközöket, a sarkokat és a két rövidebb falat állványozták be 1836. évben. A leltározás • JM5