Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Marsina, Richard: A Mezőgazdasági Levéltár munkájáról: Archivni Časopis, 1956. / 206–214. o.
6* Ennek megfelelően alakult a mezőgazdasági levéltár elhelyezési lehetősége is, Mindenüt^nagyon szűken kezdődött, majd fokozatosan több helységet kaptak. Ennek gyakorlati ábrázolására elég megjegyezni annyit, hogy 4949-ben Radványon kirendeltségünk csak egy helységgel rendelkezett és ma 22-vel. Azt is meg kell említeni, hogy kirendeltségeink minden raktára megtelt Radvány kivételével, ahol még most is el lehet helyezni nagyobb mennyiségű anyagot. 7, Hasonló nehézségek sok helyen előálltak, de a rekord Krasznahorkát illeti, ahol a vár gondnokságának alkalmazottat a rozsnyói járási nemseü bizottsággal karöltve öt egész éven át lehetetlenné tették az anyag összegyűjtését és eszel a nagyon értékes krasznahorkai Andrássy levéltárral való foglalkozást Csak az Wén tudtuk átvenni az anyagot. & Aiúuúiá* az iratfedőlemezeket, csomagolásra, begyújtásra stb. használták az iratokat 9, Ez nem csoda, mert voltak levéltárak, ahol teljes piszokban voltak az iratok, igy pl. Sztáray levéltár Nagymihályróh óiublóról a Zamoyszky levéltár, Csáky levélíár Rubóról. 40. Krasznahorkán még az idén is azzal operáltak, hogy a «családi* levéltár nem tartozik a mezőgazdasági levéltárhoz (akkor hová tartozik?) - annak ellenére, hogy a 748/48 U.v, rendelkezés beszél az elkobzás alá esők levéltáráról 41. V, Vojtiseko iVárosi és községi levéltárakról és azok igazgatásáról* Prága, 4924. 7. oldal. 42. Elméleti szempontból egyes nagyobb levéltáraink részeit és némely kisebb levéltárainkat általában gyüjteményjellegünek kell tekinteni, noha gyakorlati szempontból minden ilyen egységet fondnak tartunk. 43. Levéltári Terminológia kis szótára, II. Prága, 4955. 9. és 25. oldal. 44. Kétségtelenül nem egészen szabatos, hogy levéltári íondjainkat az uradalmak, illetve nagybirtokok után nevezzük el, mert az ilyen jelzetek a pontos tartalmat csak néhány levéltárnál adnák meg. Tartalmilag nézve a levéltáraink sokszor nagyon össze vannak kötve a birtokos személyekkel, családokkal. Birtokos változásnál a levéltár (s annak része) is amennyiben költözködött, az uj birtokos magával hozta saját levéltárát, amely egész más uradalomra vonat' kosik. Bizonyos uradalmak levéltára (Zsolnalitva, Csejte) nálunk - a proveniencia elve folytán - egymáshoz tartozó több függeüen egészre bomlik. Nálunk az uradalmak levéltárai a múltban annyiban is más jellegűek voltak, hogy ellentétben Csehországgal, patrimonialis igazgatás néhány funkcióját (pL állami adó kivetése) a megye és nem az uradalom végezte stb. 45. Gyűjtemény jellegű iratanyagnál erről nem lehet szó. 46 Elsősorban ilyenek a volt Habsburg birtokok Holicson és Sasváron, azután 4827-től kezdve a Coburg féle erdőigazgatóság Jolsván és ujabb időben (1850 után) egyes Pálffy-féle birtokok. 47. «Utolsót* említek azért, mert néhány íondot levéltárilag többször is kezeltek. 48. Dolgozóink közül néhány mielőtt a mezőgazdasági levéltárhoz került volna nem dolgozott levéltárban és így fokozatosan kellett bedolgozniuk magukat 49. A régi levéltári rend helyreállítása is gyakran nagyon fárasztó volt mert csak néhány esetben találtuk a csomókat az eredeü irattári rendszerben, érintetlenül. 20. Az aprólékos rendezést és előzetes leltározást már a nagyobb fondok egész sorában (kisebb fondok kivételével) elvégeztük; ilyenek Illésházy-Trencsén, Eszterházy Cseklész. árvái uradalom levéltára, állami erdők igazgatóságának levéltára Sóvár, Coburg-féle erdő igazgatóság levéltára Jolsva stb. Itt helyénvaló az aprólékos rendezés nehézségeire is felhívni a figyelmet, - ti.'a rondok 4848-ig háromnyelvüek (szlovák nyelv kivételével, latin, magyar, német) és 4848 után kétnyelvűek (szlovák kivételével magyar és német). Sok birtok vezetősége 1948 után is magyarul vagy németül vezette a birtokot 4848-ig belső hivatali használatra a latin nyelvet (elvétve a németet) használták és csak külső érintkezésben, néha a számadási anyag, ban használták a nép nyelvét, illetve azt a nyelvet, amelyet az irnok tudott ÉtZ