Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Marsina, Richard: A Mezőgazdasági Levéltár munkájáról: Archivni Časopis, 1956. / 206–214. o.

6* Ennek megfelelően alakult a mezőgazdasági levéltár elhelyezési lehetősége is, Mindenüt^na­gyon szűken kezdődött, majd fokozatosan több helységet kaptak. Ennek gyakorlati ábrázolá­sára elég megjegyezni annyit, hogy 4949-ben Radványon kirendeltségünk csak egy helység­gel rendelkezett és ma 22-vel. Azt is meg kell említeni, hogy kirendeltségeink minden raktára megtelt Radvány kivételével, ahol még most is el lehet helyezni nagyobb mennyiségű anyagot. 7, Hasonló nehézségek sok helyen előálltak, de a rekord Krasznahorkát illeti, ahol a vár gond­nokságának alkalmazottat a rozsnyói járási nemseü bizottsággal karöltve öt egész éven át lehetetlenné tették az anyag összegyűjtését és eszel a nagyon értékes krasznahorkai And­rássy levéltárral való foglalkozást Csak az Wén tudtuk átvenni az anyagot. & Aiúuúiá* az iratfedőlemezeket, csomagolásra, begyújtásra stb. használták az iratokat 9, Ez nem csoda, mert voltak levéltárak, ahol teljes piszokban voltak az iratok, igy pl. Sztáray levéltár Nagymihályróh óiublóról a Zamoyszky levéltár, Csáky levélíár Rubóról. 40. Krasznahorkán még az idén is azzal operáltak, hogy a «családi* levéltár nem tartozik a me­zőgazdasági levéltárhoz (akkor hová tartozik?) - annak ellenére, hogy a 748/48 U.v, rendel­kezés beszél az elkobzás alá esők levéltáráról 41. V, Vojtiseko iVárosi és községi levéltárakról és azok igazgatásáról* Prága, 4924. 7. oldal. 42. Elméleti szempontból egyes nagyobb levéltáraink részeit és némely kisebb levéltárainkat ál­talában gyüjteményjellegünek kell tekinteni, noha gyakorlati szempontból minden ilyen egysé­get fondnak tartunk. 43. Levéltári Terminológia kis szótára, II. Prága, 4955. 9. és 25. oldal. 44. Kétségtelenül nem egészen szabatos, hogy levéltári íondjainkat az uradalmak, illetve nagybir­tokok után nevezzük el, mert az ilyen jelzetek a pontos tartalmat csak néhány levéltárnál ad­nák meg. Tartalmilag nézve a levéltáraink sokszor nagyon össze vannak kötve a birtokos személyekkel, családokkal. Birtokos változásnál a levéltár (s annak része) is amennyiben köl­tözködött, az uj birtokos magával hozta saját levéltárát, amely egész más uradalomra vonat' kosik. Bizonyos uradalmak levéltára (Zsolnalitva, Csejte) nálunk - a proveniencia elve foly­tán - egymáshoz tartozó több függeüen egészre bomlik. Nálunk az uradalmak levéltárai a múlt­ban annyiban is más jellegűek voltak, hogy ellentétben Csehországgal, patrimonialis igazgatás néhány funkcióját (pL állami adó kivetése) a megye és nem az uradalom végezte stb. 45. Gyűjtemény jellegű iratanyagnál erről nem lehet szó. 46 Elsősorban ilyenek a volt Habsburg birtokok Holicson és Sasváron, azután 4827-től kezdve a Coburg féle erdőigazgatóság Jolsván és ujabb időben (1850 után) egyes Pálffy-féle birtokok. 47. «Utolsót* említek azért, mert néhány íondot levéltárilag többször is kezeltek. 48. Dolgozóink közül néhány mielőtt a mezőgazdasági levéltárhoz került volna nem dolgozott levél­tárban és így fokozatosan kellett bedolgozniuk magukat 49. A régi levéltári rend helyreállítása is gyakran nagyon fárasztó volt mert csak néhány eset­ben találtuk a csomókat az eredeü irattári rendszerben, érintetlenül. 20. Az aprólékos rendezést és előzetes leltározást már a nagyobb fondok egész sorában (kisebb fondok kivételével) elvégeztük; ilyenek Illésházy-Trencsén, Eszterházy Cseklész. árvái ura­dalom levéltára, állami erdők igazgatóságának levéltára Sóvár, Coburg-féle erdő igazgatóság levéltára Jolsva stb. Itt helyénvaló az aprólékos rendezés nehézségeire is felhívni a figyel­met, - ti.'a rondok 4848-ig háromnyelvüek (szlovák nyelv kivételével, latin, magyar, német) és 4848 után kétnyelvűek (szlovák kivételével magyar és német). Sok birtok vezetősége 1948 után is magyarul vagy németül vezette a birtokot 4848-ig belső hivatali használatra a latin nyelvet (elvétve a németet) használták és csak külső érintkezésben, néha a számadási anyag­, ban használták a nép nyelvét, illetve azt a nyelvet, amelyet az irnok tudott ÉtZ

Next

/
Thumbnails
Contents