Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Marsina, Richard: A Mezőgazdasági Levéltár munkájáról: Archivni Časopis, 1956. / 206–214. o.

Néhány kirendeltségünkben viszonylag kevés az uj vagy legújabb időkből származó mezőgazdasági jellegű levéltári anyag. Ennek oka e. birtokok 1850 utáni igazgatási rendszere: bérbeadták őket nagybérlőknek, akik után majdnem semmi iratanyag nem maradt 1850 utáni időkből mezőgazdasági jellegű nagyobb mennyiségű iratanyag csak a nagyobb vagy lelkiismeretesen vezetett birtokoknál maradt meg, amilyen volt pl. a Fould-Springer birtok Bucsányban, vagy a Pállíy, Andrássy és Koháry-Coburg birtokok. Más a helyzet az erdészeti jellegű levéltáraknál, mert a volt erdészeti igazgatóságok összes anyagát összegyűjtöttük és az -1850 után is teljes. Az erdészeti levéltári anyagnak ez az összehasonlíthatatlanul teljesebb volta azt tanúsítja, hogy az erdészetnél az iratanyag tárolására nagyobb figyelmet fordítottak. Ez -^tekintettel az erdőgazdálkodás hosszutávu voltára - magátólértetődő. A közelmúltban átadták kirendeltségeinknek a volt földreformok nagyszámú irattárát (levéltárát) is. Ezeket már át is vettük, kivéve a Zsolna és Nyitra vidékére vonatkozóakat, mert itt még nem volt módunk megnyugtató elhelyezésükről gondoskodni. Az általunk igy összegyűjtött levéltárak állapota különböző. Az erdőigazgatóságok irattárait elég megfelelő állapotban vettük át, kivéve a sóvári volt erdőigazgatóság irattárát, mely csak részben volt lasciculusokba kötve, másrészt ~ azonban szétszórt iratok hatalmas tömkelegéből állt Sokkal rosszabb állapotban vettük át az elkobzott birtokok levéltárait. Még a jobbik esethez tartozott, ha az anyagot csak abban a helységben hányták szét. ahol elzárva tartottak. Néhány esetben azonban a levéltárakat magukban foglaló helységekbe bárki beléphetett és az iratokat különféle célokra használhatta; Az ilyen tökéletesen szétzilált állapotban található levéltárakat darabról darabra kellett átnézni A kultúrtörténeti anyag, köztük tehát a levéltáraknak a védelmét 1945-ben már megkezdette a PSVU, amely abbeli igyekezetében, hogy az anyagot a megsemmisüléstől megmentse, a pozsonyi volt kerületi levéltárba és amikor már ott nem volt hely, Vöröskőre gyűjtötte be az anyagot. Amikor azonban némi viszontagságok után ezt az anyagot is a mezőgazdasági levéltár vette át, né-» hány állag provenienciája már nem volt világos. Az anyag átadását intéző hivatalnokok nem ugyanazok voltak, akik azt átadták, úgyhogy az anyagot szakszerűtlenül osztályozták. Így pl. átadtak nekünk anyagot azzal, hogy az Galántáról származik, a rendezés pedig azt mutatta, hogy Újlakról származó levéltárral van dolgunk, vagy kivül Malackáról származó, a Pálffy levőitárból kikerült anyagnak jelzett iratokat a Nyitra megyei Tavarnokról, vagy a ázepes megyei Szepesmindszentröl származóknak találtunk. Kezdettől fogva megfigyelhető volt az az igyekezet, hogy csak az un. gazdasági irattárakat adják át nekünk;, - némelyek szerint ui. az un. családi levéltárak nem tartoznak a mezőgazdasági levéltárhoz, ámbár ezekről sem gondoskodott senki, szakmailag pedig gazdasági irattár és családi levéltár ugyanazon levéltári tondnak oszthatatlan része. Gyakorlatilag ez azt jelentette, hogy nekünk széthányt anyag tömegét adták ál (amelyből esetleg még kihúzták az un, értékesebb darabokat, például pergamenteket persze csak akkor, ha láthatók voltak és könnyen hozzáférhetők) azt pedig, ami ugy ahogy rendben volt családi, tehát nem a mezőgazdasági levéltárba tartozó levéltárnak nyilvánították. Ez azonban csak kezdetben mutatkozott nehézségnek, s a mezőgazdasági levéltár úrrá is lett felette. A levéltárak összegyűjtésénél mindig igyekeztünk tiszteletben tartani a proveniencia elvét, minden levéltári egység önálló levéltári íond, tekintet nélkül arra, vajon mennyiségileg egy vagy ezer csomóból áll. léhát levéltári fondnak tekintettük '-* levéltár Vojtisek-íéle meghatározásából kiindulva 'v oklevelek, iratok és könyvek azon gyűjteményét mely egy hivatal, intézmény, üzem szerves tevékenysége során, vagy (alkalmazva a mi speciális adottságunkhoz) bizonyos komplexum földtulajdonának alapján keletkezett, hozzáértve mindazt, ami azelőtt ennek az egésznek részét képezte. Ez a meghatározás teljes elismerést nyert és a Terminológiai Kis Szótár 11. részében a levéltári íond definiciójaként szerepel is, Ugyanitt megtaláljuk a mezőgazdasági levéltár 3 lehetséges formáját is; 1. magának a nagybirtoknak levéltárát 2„ a központi birtok kormányzat levéltárát, 3. a történelmi-családi levéltárat Az e birtokok, magántulajdonának megszűnte után keletkezett anyagot már uj levéltárnak tekintjük, úgyhogy a nagybirtokok levéltára 1945. (1948) évvel végződik. Az egyes fondok összegyűjtésük után kettős jelzést kaptak, amelyek közül az első nagybetű az utolsó tulajdonost jelzi (esetleg családot amely évszázadokon keresztül uirta a birtokot). 208