Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Marsina, Richard: A Mezőgazdasági Levéltár munkájáról: Archivni Časopis, 1956. / 206–214. o.
20. Z Kolankowski ih. Archeion XXIIL 49. és köv old . 2-1. A Bachulski; ír átselejtezés. (Lengyelül) Archeion,..-XlX-XX, kőt 244 pld. 1. jegyzet Marsina, Richárd. A MEZŐGAZDASÁGI LEVÉLTÁR MUNKÁJÁRÓL (Archivni Casopis 1956 pp 24~34' A mezőgazdasági megbízotti hivatal meliett működő Mezőgazdasági Levéltárat a megbízottak tanácsának 1947, június 43-án kelt 496, U 0 V, számú határozata állitotta fel és szervezési rendje a mezőgazdasági és löldreiorm ügyekkel foglalkozó megbízott 4948. május 7-én kelt 7Í8. U.V. számú rendelkezésével látott napvilágot Az így megszervezett Mezőgazdasági Levéltárra szétágazó és csak az intézmény fokozatos kiépítése során megvalositnato ielaaatok vártak. Az egész munka tulajdonképpen a semmiből indult ki„ mert a követelményeknek sem az anyagú sem a személyi előfeltételek nem feleltek meg. A Mezőgazdasági Levéltár felállításakor a levéltár gyűjtőkörébe eső iratanyag akkori helyzetéről nem rendelkeztek elégséges ismerettel. Első feladatként tehát nyilvántartást kellett készíteni a legjobban veszélyeztetett az elkobzott kastélyokban és várakban található levéltári anyagról. A volt tulajdonosok erről annakidején még ugy aho^y gondoskodtak az uj tulajdonosok, igazgatok, illetve lakók azonban (néhány kevés kivétellel) az iratanyagban csak ballasztot láttak, régi papírokat s ennek megfelelően mint szükségtelen, és haszontalan dolgokként bántak vele A nyilvántartás első reltétele az elkobzások hivatalos jegyzékének a megszerzése volt Azután kérték be a Járási Nemzeü Tanácsok az illetékes jegyzői hivataloktól a hatáskörükbe tartozó történelmi emiékek állapotáról szóló jelentéseket Sok járási nemzeü bizottság csak többszöri sürgetés után reagált a Mezőgazdasági Levéltár felhívására s az egész akció így csak 1949-ben fejeződött be. S ha a kérdőívre adott válaszok nagyon lakonikusan hangzottak is, mégis legalább egy részük rövid hirt adott a való helyzetről. Mindezeket az adatokat a központban egész Szlovákiára vonatkozólag kartotékokra vették. Ezeket a kartotékokat egyidejűleg az irodalomból vett vagy levéltári kutatások során előbukkanó adatokkal valamint prágai munkatársak Szlovákiában 1939 előtt vég" zett kutatásainak rendelkezésünkre bocsátott adataival egészítették ki. Már kezdet'ől fogva világos lévén azonban, hagy csupán az adminisztratív uíon nyert információk nem elégségeseid a Mezőgazdasági Levéltár kirendeltségei mindazokon a helyeken, ahol levéltári anyagot remélni lehetett személyes kutatásokra, felderítésekre kaptak utasítást Ez a Mezőgazdasági Levéltár dolgozói számára nagy munkát jelentett melyet mivel nagy számit szétszór* tan fekvő különböző helyről volt szó. rövid határidő alatt véghezvinni nem lehetett A felderítésekről minden esetben írásbeli jelentós készült amelynek adatait a központban a központi kartotékokra vették fel. Nagyjából 195-1., közepére a felderítés véget is ért de néhány területen, melyeknek nem volt állandó dolgozójuk és a felderítést csak különféle nehézkes módon végezhették v a munka csak 1952. év végére lejezőoött be„ Néha azonban ilyen személyes felderítés sem biztosította azt hogy a szóbanforgó helységben már egyáltalán nincs levéltári anyag; *< néhány esetben megtörtént uí. hogy olyan helységekből, melyekből teljesen negatív jelentéseket kaptunk, később nagyobb meny* nyiségü levéltári anyagot szállítottak eL Ez azonban épp ugy nem tulajdonitható a végrehajtó szervek felderítő munkája anyagának mint azon emberek és funkcionáriusok tudaüanságának és vonakodásának akikkel érintkezésbe jutottunk Éppen ezért íőleg azokra a helyekre, ahonnan korábban tudomásunk volt levéltári anyag létezéséről még negatív felderités esetén, is megismételtük a kiszállást A felderités befejeztével végre megközelítő köpet kaptunk a gyűjtőkörünkbe tartozó levéltárak állapotáról. Megállapítottuk hogy a második világháború folyamán közvetlenül a harci eseményei: során, vagy a front elvonultával sok anyag semmisült meg, A háború a legnagyobb kárt x Előadás a mezőgazdasági levéltárosok Besztercebányán 1955. november 26-án tartott tanácskozásán.
