Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Jaros, Jerzy: A legújabbkori iratok selejtezése: Archeion, 1956. XXV. k. / 191–206. o.

mus és kapitalizmus alapján keletkezett s ily módon a kizsákmányolást tükröző levéltári any és szocializmust épitő korszakunk levéltári anyaga között, amely a dolgozó tömegek érdekeit szolgáló hatóságok,, hivatalok és intézmények munkájából született és a dolgozó embert védelmezi, Természetesen nagy hiba lenne ennek a felfogásnak felületes értelmezése. Nem egysze; voltunk már tanúi a gazdasági és politikai életben elkövetett olyan helytelenségeknek és hibáknak, melyek akár az osztályellenség tevékenységéből, akár alapvetően helyes jelszavak végrehajtásának hiányosságaiból adódtak. E hibák íelei! íiosszabb-rövidebb idő alatt úrrá lettünk. Valószínű, hogy a jövőben is mutatkozni fognak hibák és elhajlások, melyeket csak bizonyos történelmi Hvla*t)éJ lehet majd felismerni- A megőrzendő levéltári anyagok tehát az ilyenfajta jelenségek értékelésére is alkalmasak lesznek, mégis helytelen lenne azokat csak ezért az első helyre állítani, A panaszok, hibák nagy része az igazságszolgáltatás irataiban, a statisztikai gyűjtemények és más iratok között, valamint a fontosabb tanácskozások és konferenciák jegyzőkönyveiben található meg. De nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy a legújabb iratok lényegében eddigi történelmünk legfontosabb eredményeiről beszélnek, a lengyel népi forradalomról és a dolgozó nép kezébe került hatalomról. Ezért különös figyelmet kell fordítani azokra az iratokra, melyek az üzemekben folyó munkásmozgalmat tárják fel, melyek a lengyel közigazgatás 4944-45 közötti át alakulásáról beszélnek, melyek a tömegek tudatának alakulásáról szólnak, a munkaszervezetek uj formáinak keletkezésére, az ésszerűsítési mozgalom íejlődésére, gazdasági és kulturális téren elért sikereinkre, a szocializmus építésének döntő eredményeire, az ellenséges diverzióval és szabotázzsal folytatott küzdelmeire, végül a munka ésszerüsitőire és vezéregyéniségeire vonatkoznak. A legújabb iratokat értékelve a levéltárosnak tájékozódnia kell mindazon eseményekben és problémákban, melyek országunkban a szocializmus építése szempontjából jelentőséggel bírnak, ismernie kell a formákat, melyekben azok mint iratok megjelennek. Az ilyen tájékozódás mindenkor az ideológiai színvonal állandó emelése révén történhet meg. A legujabbkori iratok használata tehát lényegében véve állandó politikai tevékenység. II. AZ ÉRTÉKELÉS ALÁ VONT IRATOK VISZONÍA EG/Éii VOiNÁTKOZÓ ÍRATANÍAGHOZ Az általunk vizsgált levéltári anyag az esetek legnagyobb részében nem az egyetlen forrás, amely bizonyos tényekről felvilágosítást nyújt. Különösen akkor nem, ha valóban fontos eseményekről van szó. Többé-kevésbé fontos tájékoztató adatokat találhatunk a sajtóban, a hivatalos kiadványokban, végül a különböző beszámolókban és statiszükai közleményekben is„ melyeket az alárendelt egységek állítottak össze. Ezek a íorrások, - különösen a statisztikai összeállítások •* minden pontatlanságuk és gyakran a jelenségeknek csupán megközelítő értelmezése mellett is azáltal emelhetők az egyes iratok fölé, mert összevont, summázott adatokat tartalmaznak és szerkesztésüknél íogva jelentősen kisebb helyet foglalnak el. ilyen gyűjtés a legtöbb esetben teljesen elegendő a jövő történetírói számára. így pl. egész sepeg üzletnek vagy kézműipari üzemnek öszszefoglaló jelentéseit helyettesíti a statisztika, amely megadja az egyes üzletek számát, a foglalkoztatottali létszámát, az eladott vagy megtermelt cikkek mennyiségét, a bevételnek vagy elért haszonnak nagyságát. Abból az időből, amikor tömegesen jöttek létre a munkaszövetkezetek és közösségi termelőüzemek, elegendővé válik az összesítő jelentések megőrzése, melyek felvilágosítást adnak a legfontosabb tényekről. Megőrzendők ezek mellett az összeredmények statisztikai összegezései is (szövetkezeti munkások százaléka, elvállalt kötelezettségek száma és értéke stb.) iskolai vonatkozásban hasonlóképpen elégséges a tanulók számának statisztikai összeállítása, amely kitér az életkorra, az osztályra, a társadalmi helyzetre (származásra), a tanulmányi eredményre. Az iskolák számának és a nevelők arányának összeállítása ugyanígy egy sereg iskola jelentéseit helyettesitheti. Legfeljebb még példaképpen bizonyos jelentések részleteire is figyelemmel kell lenni. Az ilyen fajta, összeállításokat a jövő kutatója annál könnyebben használhatja, mert biztosítják számára az anyag tel ességét (mely különben már az anyag egy kisebb részének esetleges megsemmisülése esetén is veszélyben lenne), amellett mentesitik a hosszú ideig tartó és fárasztó számitások alól, melyek gyakran kimerítik egyetlen ember lehetőségeit, sőt nem egyszer nagyobb kutató közösségek képességeit is. m