Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Nazarova, Z.–Karnauhova, O.: A megőrzésre nem érdemes levéltári anyag kiselejtezése: Arhivnoje Gyelo, 46. sz. / 151–183. o.
Korábban (az 4919-es törvény szerint), az iratanyag selejtezésének legfőbb módszere értékének közvetlen elbírálása volt (selejtező bizottságok). Az OSZSZSZK 0 Levéltári igazgatóságáról szóló 49294 rendelkezés a levéltári anyagok selejtezésónok kérdését is" végül újonnan szabályozta. A rendelet 59. cikkelye ui„ előírja, hogy az ügykezelés által bezárt anyagok selejtezéséhez jegyzékeket kell készíteni «azon ügyiratokról és egyéb levéltári anyagokról, amelyek: a) állandóan megőrzendők,, b) bizonyos meghatározott időre ideiglenesen megőrzendők és c) mégsemmisiteadők*... Ennek következtében az uj levéltári jogszabály kiadása óta a működő szervek irattárai számára az iratanyag e jegyzékek szerinti selejtezésének módszere vált elsőrendű jelentőségűvé.az állami levéltárakban uL lényegében továbbra is a közvetlen selejtezés módszerét alkalmazzák). Amikor az anyagok jelentőségének közvetlen meghatározása helyett az ügyiratokat megőrzésre vagy megsemmisítésre automatikusan e jegyzékek szerint válogatják ki, a szervek pontosan meghatározhatják az anyagok jegyzékes őrzési időit is„ Ez a körülmény a rendszert rendkívül előnyössé teszi. Amint ui. a szervek áttérnek a jegyzékes rendszerre, már csak azt az anyagot fogják megőrizni, amelynek tudományos vagy gyakorlati értéke van, és már mikor az anyagot átadják az irattárnak, kiválasztják az átadandó tömegből az összes, megőrzésre egyáltalán nem méltó ügyiratot és dokumentumot A szerv irattára igy megszabadul attól a kötelezettségtől, hogy nyilvánvalóan értéktelen anyagokat őrizzen,, s levéltárteehnikailag teljes mértékben. Csak azt az anyagot dolgozzák fel, melynek tudományos vagy gyakorlati értéke van. Ezzel lényegesen csökkennek tehát az anyagfeldolgozás költségei Amint letelik az anyagoknak a szervnél előirt általános őrzési ideje a szerv irattárából időnkínt eltávolítják azokat az iratfajtákat,, melyeknek őrzési ideje lejárt. Ily módon az irattár mennyiségileg csökkenni,, minőségileg javulni fog, A szerv irattárába lerakandó anya'gok általános mennyiségének csökkenésével, qsökkennek a szervnek őrzésükre és feldolgozásukra fordított kiadásai is. A jegyzékek lehetővé teszik hogy a szervek automatikusan a papíriparnak adhassák át az ügyiratok ós dokumentumok egyes kategóriáit, másokat viszont megőrzésre a megfelelő levéltári szervek vehessenek át„ Mindez közelebb hozza napjainkhoz az állami levéltárak operatív munkáját,, valamint növeli politikai és tudományos értéküket. Amellett a jegyzékek rendszerére való áttérés jelentősen elősegítette a tárgyi vagy tárgyi-levelezői rendszerű ügykezelés kialakulását is. A levéltár ügynek a Szovjetunióban létező centralizációja mellett a jegyzékes rendszer az egyetlen megfelelő eljárás. 2, A levéltári anyag értékelés szempontjából meghatározott három kategóriája A levéltári anyag értékelését tekintve három kategóriára osztható: a) tudományos értékű, b) tartós UL rövidlejáratú (operatív jelentőségű), c) tudományos és operatív jelentőséggel nem biró anyagra. Tudományos értékű anyag A Szovjetunió története szempontjából fontos, az osztályharc történetére, a politikai pártok tevékenységére, az államhatalom szervezésére, a gazdaságtörténetre, a nemzetközi kapcsolatokra, a proletariátus történetére, a parasztmozgalomra, a nemzetiségi kérdésre, a kulturális és tudományos kérdésekre vonatkozó anyag. Mivel lehetetlen kimerítően felsorolni azokat az ügyiratokat, könyveket és dokumentumokat, melyek eszerint tudományos-történelmi értékűek, éppen ezért csak tájékoztató jegyzéket tudunk adni az e szempontból megőrzendő anyagokról: 1. a forradalmi mozgalom: az 4905-i forradalom. 1917 évi Nagy Októberi Forradalom és a polgárháború történetére vonatkozó anyag ; 2. a munkáskérdésre ós a szakszervezeti mozgalomra vonatkozó anyag ; 3. a politikai pártok és szervezetek anyaga, elsősorban a. SZKP és a Komszomol történetérc vonatkozó anyag, Lenin, s a párt és a kormány más vezetőinek életrajzára vonatkozó anyag „ 4. törvényhozással kapcsolatos anyag; törvények, törvénytervezetek, manifesztumok, rendeletek, dekrétumok, határozatok, stb. (A főhatóságok 152
