Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Meisner, Heinrich Otto–Leesch, V.: A német levéltári terminológia alapvonalai: a német levéltári nyelv kidolgozására kiküldött bizottság előadói tervezete: Archivmitteilungen, 1955. 4. sz. melléklet / 132–150. o.

JEGYZETEK Vö, Leesch V. az tArchivar und Historiker* (Levéltáros és történész)-ben (1956). Vö. Brenneke-Leesch, Archivkunde (Levéltárismeret) (1953). A 104. oldal utáni kihajtós lapon. Yö. Meyer-Landrut, Archivalische Zeitschrift, 48. köt. (1952). Yö. Liebérich H., Archivalische Zeitschrilt, 47. köt. (1951). Yö. Méisner H. 0„ Archivmitteilungen, V. évi. 1955. 3. íüz, 4. old. Yö. Archivmitteilungen, Y. évi. (1955) 3., íüz. 2. old,-tóL Azonos Brenneke elméletével, amely azonban a nem szerencsés illetve hamis «szabad proveniencia elve* elnevezés alatt ismeretes. (Vö. Archivmitteilungen, ih. 2. old.) A ^levéltári test» fogalmát tehát ugyanúgy szabványosítjuk, mint az •áUagt fogalmát, túltéve ma-< gunkat a fennálló meggondolásokon és régebbi meghatározásokon. (Vö. Archivmitteilungen, ih. 4. old.) Ezt a fogalmi megjelölést, hogy • fondi, a. német levéltári szaknyelvben már csak a föntebbi értelemben volna szabad használni, tehát szabványosítani kellene ugy mint az állag és levéltári test (19, 26) kifejezéseket, lemondva valamennyi egyéb használatos alkalmazásáról. (Vö. Archivmitteilungen, ih. 5. old.) Ebből következik, hogy a «Iond* fogalmi meghatározást, amennyiben más jelentésben fordul elő, alkalmas kifejezésekkel kell helyettesíteni, például Urkundeníond helyett Urkundenbestand (Urkunden-Einheitsbestand, Urkunden-Mischbestand). - A francia szaknyelv a tíonds* szót egyaránt használja a fenti értelemben olyan állag jelölésére amely hivatalosan előirt módszeres rendszerbe (classement), az anyagra kívülről alkalmazott tudományos szempontok szerint tagolódik, továbbá ilyen «fondt-ok (» levéltárrészek) szak szerint vagy időbelileg körülhatárolt csoportjának megjelölésére, vagy csak egyszerűen az eredet-összefüggés értelmében. (Vö. Archivmitteilungen, V. évf. 5. old.) Vö. Schwineköpér B., az •Archivar und II is tor iker*-ben (1956). Az tautograf* fogalmának, egy történeti személyiség sajátkezű írásának értelmében (ahol a tartalom másodrendű fontosságú), szaknyelvünkön nincs létjogosultsága, minthogy a levéltárosnak az ilyenfajta egyes iratokat mindig ugy kell tekintenie, mint egy irattári összelüggés alkotórészeit, még ha abból el is idegenítettek (hagyatéki töredékek). Aiz • autográf* fogalmának a levéltáros részéről való elismerése csak arra adna alkalmat, hogy mindenféle irattár szétforgácsolódjék. Gondoljunk a Darmstaedter-gyüjteményre a berlini állami könyvtárban, mely gyűjtemény gyarapításának céljából 1918 után nem átallották hivatali irategységeket megcsonkítani olymódon, hogy az akkori kultuszminisztérium jóváhagyásával az iratfüzetekből eltávolított eredeti irások helyére ki nem elégítő irógépmásolatokat fűztek be. Ez ellen a barbárság ellen később a levéltárosok szót emeltek, mire az eredeti állapotot helyreállították. Vö. Fazius F.: Hivatalos nyomtatványok. Határterület levéltárak és könyvtárak között c. cikke az • Archivart-ban. VIII. évi. (1955). 209-226. oldPapritz J.: A levéltárak dokumentációs feladatai c. cikke a •Nachrichten íür Dokumentation* 2. évi. (1951) 88-93. old. Vö. Kothe V. az tArchivari VHL évi. 202. és köv, hasáb. Vö. Meisner II. 0.: Kutatások középnémet levéltárakban c. cikke (Kretzschmar-Festschrilt) 1953. 41. sköv. old, Vö. Neuss E.: •Archivmitteilungen* V. évi. 1955. 2. füz. 8. sköv. old. Eger V.: idézett hely, 4, íüz. 24. sköv. old. Vö. azonban: Brandt A. •Archivar und Historikert (1955). Vö. Neuss E. •Gazdasági iratisnieret* (4954) 183. old, A németben akta, többesszámban : akták, sajnos nem különböztethető meg az összefoglaló fogalomtól: akták. Azonos jelentésű az irategységgel, mindazonáltal egyes irat értelmében is használatos (közjegyzői okirat, szövetségi okmány). Az akta szót - szabványosított értelmében - az irategység mellett a középső fokozatra (irategyüttes) kell majd alkalmazni, mivel az irategység fogalmával bizonyos esetekben nem tudunk mindent kifejezni. Pl. csak a következő fogalmazás lehetséges : N. rendőrigazgató titkos aktái, nem pedig N. rendőrigazgató (titkos) irategysége. - ooo