Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Meisner, Heinrich Otto–Leesch, V.: A német levéltári terminológia alapvonalai: a német levéltári nyelv kidolgozására kiküldött bizottság előadói tervezete: Archivmitteilungen, 1955. 4. sz. melléklet / 132–150. o.
(7-1) Vegyes lerakat Lerakat válogatott beérkezett és fontos irodai anyagból, túlnyomórészt hivatali ügyvitel könyvekből. II IratfajU k (Kizárólag iratismereti sajátos szakfogalmak) (72) Iratok vagy iratanyag (egyes számban: irat) A dokumentációnak az a részé,, amely valamely irattárba taríozik.vagy legajábbi4 alkíínas arra, hogy valamely irattárba besorolható legyen,, (73) 4. Elsődleges iratanyag Az az iratanyag, mely lényege szerint levéltárba tartozik («levéltári házi anyagO, u.in. oklevelek, iratok és mint harmadik csoport mindenfajta eredetű és tartalmú valóságos levél, A számadások (számadás-könyvek és számadás-mellél:letek> és ügyviteli vagy hivatali könyvek lényegük szerint nem külön nemei az elsődleges iratanyagnak, hanem az ok levelekhez és (vagy) az iratokhoz tartoznak, (74) 2, Másodlagos iratanyag (feltételes levéltári anyag) Olyan iratok, melyeknek nem kizárólagos otthona a levéltár, hanem csak bizonyos Telté telekkel tartoznak oda, tudniillik akkor, ha az elsődleges iratanyaggal közös irattári ösz szefüggésben tartoznak mint járulékos, kiegészítő anyag, pl. térképek, tervek, rajzok, ké pek és hanglemezek. (75) 3- G y ü j t e m é n y a ny a g (levéltári gyűjtemények) v.ö„ a gyűjteménnyel, mint szerkezeti fölépitési fogalommal is (40) Olyan dokumentációs anyag, amelyet, noha nem tartozik a levéltári anyaghoz (elsődleges és másodlagos iratanyaghoz), levéltárakban gyűjtenek 4. mint forrásértékű pbulicisztikai anyagot (tartalmaz tehát falragaszokat, kiáltványokat, hirdetményeket, toborzásokat, röplapokat, alkalmi iratokat, napilapokat, hivatalos nyomtatványokat stb.) vagy 2, mint a le véltári szolgálat gyakorlati érdekéből megőrzésre érdemes anyagot (levéltárosok sajátkezűleg irt irományainak gyűjteménye, vizjegyek stb,) A gyüjteményanyághoz kell számítani 3. akkor is. ha valamely irattárba besorolhatók - & szem- és fültenuk beszámolóinak és az télmény-közléseknek* forráscsoportjait (vö. 405/6) minthogy azokat a levéltárak, közvetve vagy közvetlenül rendszerint nem irattári összefüggésükben gyűjtik, nem is mint egy hagyaték részeit, hanem csak mint kor történetileg tipikus (katonalevelek) vagy mint körkérdés alapján létrejött (a keletnémetek élményköz lései) darabokat , A gyüjteményanyaghoz tartozik 4. ugyanaz az iratanyag is, mely a másodlagos iratanyag csoportját alkotja, amennyiben tudniillik nem alkalmas valamely irattárba való besorolásra (pl. mindenfajta kép, hanglemez). Másrészről a gyűjtemény anyag iratanyaggá válhatik (pl. a (munkás)-toborzó plakát a toborzó cég üzemi levéltárában, egy rendőrhatóság falragasza mint irattárának alkotórc a parlamenti nyomtatvány az illető népképviselet levéltárában), f Gyakran állítanak fel levéltárakban «gyüjtemények»-et, széthullott iratanyagból (úgynevezett tkisobb szerzemények*, pecsétek, pecsétnyomók stb.). de ezt nem szabad gyűjteményanyagnak tekinteni, , 43Í:
