Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - Bautier, R.-H.: A levéltárak és a levéltárosok helye az államban: összefoglaló jelentés a Levéltárak III. Nemzetközi Kerekasztal Konferenciájára, Zágráb 1957. május 23–25. / 95–126. o.
2. Öss zehaso v a az egyetemi személyzo menetelével Az összehasonlítást igen nehézzé teszi az olölépésok feltételeinek különbözősége, a felső oktatás körében lévő állások elérésének későbbi lehetősége, a levéltárosoknak egyes helyeken juttatott természetbeni lakás, stb. Hasonlóképpen meg lehet állap:tani„ hogy egyes országokban, mint pl. Dániában, Svédországban, Németországban, Ausztráliában, a levéltárosi fizetések kb. azonosak a tanügyi személyzet, fizetéseivel, sőt néha magasabbak azoknál. Dániában a levéltári igazgató a legnagyobb egyetemi tanári fizetésnél magasabb fize téssel kezdi, a vezetőőrök, kiknek száma Koppenhágában 3, vidéken 4, kissé magasabb fizetést kapnak, mint a rendkívüli egyetemi tanárok, a 19 levéltáros dotációban az egyetemi tanársegé dekkel áll- egy színvonalon. Svédországban a levéltárosoknak olyan fizetésül: van, mint az állami gimnáziumi tanároknak, a segédőröknek, olyan mint az egyetemi rendkívüli tanároknak, az őrök fizetése az egyetemi tanárokával azonos, a főigazgató fizetése az egyetemi tanári fizetések felső határát is tuíhaíadja. Ausztráliában, a szövetségi levéltárban a segédlevéltárosok fizetésének színvonala körülbelül azonos azokéval a tanárokéval, akik az egyetemeken a gyakorlati munkákat vezetik, - es utóbbiak kezdő fizetése alacsonyabb: - a levéltárosok és az őrök fizetése megfelel a lektoroké nak, a levéltár vezetőé a •Senior lecturert-ekónek, a tDeputy librarian»-é kb. az iAssociate pro fessor»-okénak, az igazgató fizetése pedig az egyetemi rendes tanárok fizetésével áll egy szin vonalon. A Német Szövetségi Köztársaságban a levéltári igazgatók ugyanazt a fize test kapják, mint az egyetemi rendes tanárok, az őrök (az Oberarchivrat-ok) fizetése a*rond!d vüli tanárokéval, a levéltárosok (az Archivrat-ok) javadalmazása a gimnáziumi tanárokéval azonos,. Más országokban az egyetemi tanszemélyzet tagjai és a tudományos kutatók jobban vannak fizetve, mint a levéltárosok. így pl. -Spanyolországban és Magyarországon a le véltárosi fizetések átlaga, ha némileg magasabb is a többi tisztviselőkénél, kb. 20-30 S-kal alacso nyabb színvonalonáll, mint az egyetemi tanszemclyzeté. Ugyanilyen a helyzet Lengyelország ban is, de ott ezt a különbséget csökkenteni akarják. Hollandiában az állami levéltár őre kb. 40 Z-kal, és maga a íőlevéltárnok is - pályája végén -- 15 %-kal kap kevesebb fizetést, min? e 8y egyetemi tanár. Kb. hasonló a helyzet Belgiumban is. Írországban ugy áll a do log, hogy ha a levéltáros fizetése kb. egyenlő is egy fiatal egyetemi lektoréval, az igazgató és helyettese kb. 25 Z-kul kap kevesebbet, mint az egyetemi tanár Franciaországban a levéltárnokok meglehetősen hátrányban vannak az okleveles középiskolai tanárokkal (a középiskolák rendes tanáraival) Szemben, akiknek száma viszonylag nem nagy,.'-- mert a kezdeti indexük alacsonyabb (315-tel szemben csak 250) . később ez a két ie:> tület közelebb kerül egymáshoz, és végül ugyanazon a szinten fejezi be pályafutását (630), de persze a levéltárosok korántsem jutnak el idáig. A másodosztályú őrök és az egyetemi asszisztensek indexe ugyanaz (250-410), a vezotöőrök megfelelnek a vidéki rendkívüli egyetemi tana roknak (550-630), de a főigazgató (700-800) fizetése magasabb a párizsi egyetemi tanárokéná: (kiknek indexe 650-750, kivételes esetben 800), Azok a fizetések, amelyekot a tudományos kutatások országos központja (tCentré nationa' de la Iíecherche ScientiíiqueO ad a maga dolgozóinak, nemrég még egyenlők voltak a levéltári fizetésekkel, de ujabban nagymértékben felemelték őket, ami azután jelenleg oda vezetett, hogy a felsőoktatás személyzete, a levéltárak és a könyvtárak tudoraányos tisztviselői is előálltak a ma guk külön követeléseivel. 116
