Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - Bautier, R.-H.: A levéltárak és a levéltárosok helye az államban: összefoglaló jelentés a Levéltárak III. Nemzetközi Kerekasztal Konferenciájára, Zágráb 1957. május 23–25. / 95–126. o.
2. Átlépés a főiskolai oktatás területére -a- A levéltárosok, ha a megkívánt oklevelek birtokában vannak, s nevükét tudományos müveikkel ismerttétették, elhagyhatják levéltári állásukat, hogy a főiskola; oktatás területére lépjenek át. Erre - többé-kevésbé gyakran - vannak esetek Németországban. Belgiumban, Olaszországban meghirdetett pályásat utján, Franciaországban, Dániába n, S v é d országban, stb., de ugy látszik, gyakrabban fordul olö a koleteurópai államok egy réssébén (Lengyelországban, Magyarországon), Meg kell említenünk, hogy Franciaországban az École des Chartes jelenlegi igazgatója és négy más tanára, a paleográfiai, diplomatikai, levéltártani és bibliográfiai, hivatal történeti és az archeológiai tanszékek professzorai (vagyis, a 8 professzor közül öten) a levéltárak köréből kerültek ki, ~b- Sokkal gyakoribb eset, hogy egyes levéltárosok levéltári állásukon kivül a főiskolai oktatás terén is tevékenykednek, mint megbízott előadók, rendkívüli tanárok, stb. Legtöbb esetben a történelem segédtudományainak vagy egyes vidékek, helyek történetének oktatásáról van szó ilyenkor. Az eset leggyakrabban Németországban, Ausztriában, Belgiumban. Franciaországban és Svájcban fordul elő. A franciaországi esetek száma jelenleg 8. 3. A tudományos mun kára való kiküldetés Egyes országokban a levéltári munkakört olyannak tokintik, mint amely szoros kapcsolatban áll a tudományos kutatással, s ezért a levéltárosokat kutatóintézetekhez is kinevezhetik, vagy ilyenekhez átmenetileg kikül dh étik. Esek. a kapcsolatok különösen olyan helyeken gyakoriak, ahol a történettudományi intézetei' erős fejlődésnek indultak': mint pl. Magyarországon. Lengyelországban. Jugoszláviában, valamint Spanyolországban (ahol az Instituts du Consejo-k irányítása agyre inkább a levéltárosi teendőkkel való egyesítés alakját ölti magára), és Franciaországban, ahol a tudományos kutatás országos központjához (a •Centre National de la Rechercho Scientifique* hoz) való, hosszabb-rövidebb időre szóló kiküldetésen kivül szokásban van az is. hogy azokat a fiatal paleográfus le vél tárnokokat, (archivistes-paléographes), akik az École des Chartes-ban elsők ként végzik tanulmányaikat, legtöbbször 2-3 évre a római francia intézetbe (•École franpaise de Rome»), (vagy néha a felsőfokú spanyol tanulmányok intézetébe (•École des Hautes-Étudcs tlispaniques*) küldik ki két-három évre, hogy ott fejezzél: be saját tudományos munkájukat. Az Wr : lenes kiküldetés (•commandoi) rendszere megvan Olaszországban is. Megtalálható Hé m eto r s z á,gb a n is a •Monumenta Gormaniae historica* tudósgárdájában. 4, Átlépés más közszolgálati állásokba Az. hogy levéltárosok (általában pályázat utján) más közszolgálati állásokba lépjenek át, a legtöbb országban teljesen lehetetlen, máshol pedig egészen kivételes dolog. Itt-ott szó van egyéni esetekről (nevezetesen diplomáciai állásokkal kapcsolatban). Mindazáltal Franciaor s z á Q b a r. van lehetőség arra. hogy a levéltárosok, mint egy főiskola (az-École des Chartes) volt hallgatót az országos közigazgatási tanfolyam (•École nationale d'Administration* felvételi versenyvizs:;.:. latain részt vegyenek, s megszerezzék azt a képesítést, mely a legmagasabb állások elnyerés? nyújt lehetőséget. Többen járták már be ezt az utat hasonlóan elődeikhez, akiket hajlamuk ezekre a pályákra (államtanács, diplomácia, prefektura) csábított. 2. A LEVÉLTÁROS A FIZETÉSEK RANGSORÁBAN Minthogy a levéltárosi pálya ma már a legtöbb országban rendesve van. meg vannak áJJapitva a megfelelő fizetések is a rangokkal, fokozatokkal, vagy osztályokkal és a különleges előlép 144
