Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FIGYELŐ - Szedő Antal: A német levéltárosok augsburgi kongresszusa: 1955. szeptember 20–21. / 252–253. o.

A NÉMET LEVÉLTÁ

ROSOK ÁUGSBURGi KONGRESSZUSA 1.4955. szeptember 20--24.) A német levéltárosok kongresszusa az idén Augsburgban Olt össze. Tulajdonképpen a nyugatnémet levéltárosok kongresszusáról van szó. melyen azonban szép számmal vettek részt a keletnémet levéltárosok is. A kongresszust megnyitó besrédek között említésre méltó dr. Lötzke (a potsdami Központi Levéltár igazgatója) beszéde, melyben bejelentette, hogy a Szovjetunió 440 üüü iratköteget (Akteneinheit) adott vissza. Az iratok a volt porosz és birodalmi minisztériumok anyagából származnak és 1956 áprilisától kezdve a kutatok szabad rendelkezésére állanak. A programban 4 előadás szerepelt: -4. pr. l.K. Stadler (München) a városi pecsétekről, 2. Dr. K. E. Demandt (V/iesbaden) a városi címerekről, 3. Dr. G. V inter (Koblenz) az újonnan felállított iSzövetségi Levéltáriról (a nyugatnémet állam központi levéltáráról), 4. Dr. H.O. Meisner (Potsdam) a levéltári terminológiáról tartottak előadást. Érdeklődésre tarthat számot Meisner referátuma, tárgyánál fogva és a vitánál fogva, melyet kiváltott. Meisner ugyanis csatlakozik Mityajev felfogásához és a szovjet értelmezésnek megfelelően, a levéltári gyűjtőterületet igen szélesen határozza meg. Szerinte : a levéltár azoknak az iratoknak vagy más dokumentumoknak az összessége, melyek egy iratképző faktornál (RegistraturpersÓnlichkeit) annak saját céljából folyó tevékenysége, jogi működése, irodalmi vagy más irányú tevékenysége folytán keletkeztek és tudojnányos és hiyatali szempontból olyan tartós értékűek, hogy a kijelölt levéltárban Őrzésük indokolt. Különösen kiemeli, hogy Striedinger felfogása (Arch. Z. 4956.), mely szerint a levelek alapjában véve és elvileg a könyvtárakba tartoznak, teljesen elfogadhatatlan. Hiszen ennek az eddigi gyakorlat is ellentmond, a dinasztikus «házi levéltárak* túlnyomóan levelezést tartalmaznak, A Lvél alapvető alkotó eleme egy olyan levéltárnak, mely egy személy tevékenysége folytán jön létre. A vitában dr. Papritz (a nyugatnémet Levéltári Féiskola vezetője) és dr. Dahm (Düsseldorf) rámutattak arra, hogy különösen félreértették a francia levéltári gyakorlatban követett »fond elv»-et. A franciáknál ugyanis az irattermelö szervnél általában csak kronologikus rendben fekszik az irat és nem alakítanak ki tárgyi csoportokat. Ezt a munkát a levéltárakban a levéltárosok végzik el, tehát a francia levéltárosok nem rombolnak szét egy organikus rendet, mikor a levéltárba érkező anyagot csoportosítják! Ezért nem lehet Papritz szerint terminológiai összehasonlító szótárt készíteni, mert országonkint más a gyakorlat, nemcsak a kifejezésekben, az eljárási módokbanvair a különbség. Ami a német levéltári terminológiát illeti, azt. nem lehet a Brenneke által kialakított szisztémára építeni, mert Brenneke sok mindent félreértett. Meisner válaszában tiltakozott az ellen, hogy személyi ellentélek lennének közte és dr. Papritz között, aki egy uj irányzat képviselője lenne. Felkéri Papritzot, lépjen be a bizottságba, mely az egységes német levéltári terminológiát hivatott megállapítani. Papritz kérte, hogy a terminológiai bizottság feladatkörét pontosan haiározza meg. ez eset ben nézeteit írásban közli, azaz személyes részvételre e bizottságban nem vállalkozott. Éppen ezért az elnöklő Vinter záró szavaiban kérte Papritzot. hogy a multat felejtse el és képességeit bocsássa a levéltári összérdekek rendelkezésére. Vitára került sor a Német Levéltárosok Egyesülete (VDA) szept. 24-i taggyűlésén is. Ugyanis dr. Kretschmar (Drezda) a keletnémet levéltárosok képviseletében panaszt emelt, hogy a fiatal keletnémet levéltárosokat nem veszik fel a szakegyesűlelbe. * szakegyesület csak a régi ma keleti zónában működő levéltárosokat ismeri el tagoknak. Nyilvánvaló, hogy a keletnémet levéltárosokat másodosztályú levéltárosoknak bélyegzik. 252