Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Sümeghy Dezső: Sopron vármegye levéltárának történetéből / 59–112. o.

véve kell tehát felállítani azokat az alappilléreket, melyek a levéltár uj épületének nemcsak a szerkezetét tartják, hanem az egyes részeket harmonikus egységbe is kapcsolják. Az egyik ilyeji választófal a megyei életben a readi alkotmány végleges megszűnése, melylyel egy évszázadokon át tartó korszak zárul (1848). Mivel az ennek nyomában járó átalakulás nemcsak a legtágabban értelmezett politikai életben, hanem az addigi iratkezelés módjában is gyökeres változást jelentett és igy ez utóbbi szempontbél is éles határvonalat húzott a letűnt és a meginduló uj korszak közé, ezért az egész levéltári anyagot mindenekelőtt 2 főosztályra - a régi (1848ig terjedő) és .ujabb (az 1849, évvel kezdődő) részre *• választottam szét. Az 1848. óta napjainkig eltelt évszázadnak is van egy ugyancsak befejeződött időszaka; ennek záróköve akiegyezés, (az 1867: XII. te.) mely egyben elindítója a megye előbbiektől .., lényegesen eltérő uj életének. Ezért a második főosztályt két osztályra - a császári (abszolutizmus) és az un. (alkotmányos* igazgatás iratanyagát tartalmazó részekre - bontottam. Mindkét főosztály iratanyagának nagy terjedelme és sokfélesége szükségessé tette a főosztályok, illetve osztályok keretén belül a további tagolást. Ennél a műveletnél főleg három szempont volt irányadó: 1. a levéltár iratanyagát olyan önálló részekre tagolni, melyek önmagukban zárt tartalmú és kezelési egységet alkotnak («kutfők»). 2. Ezt a tagolást ugy végezni, hogy .az igy elhatárolt, nagyobb összeloglaió tárgykört magukban foglaló egységek, valamint az ezek további szétbontásával kialakított részek («csoportok» és «alcsoportok*) a megyei igazgatás szervezeti berendezését is visszatükrözzék, mert hisz a levéltár anyaga legnagyobb részben a megyei hatóságok és hivatalos szervek működésének irat-terméke, levéltári nyelven : e hatóságok és hivatalok provenienciája ; végül 3. hogy a részekre bontott iratanyag összeállítási módja, vagyis az egyes kútfők (csoportok és alcsoportok) elhelyezése és nyilvántartása az egész anyag - a levéltár - egységességét összetartozását és az egyes részek egymással való belső összefüggését már külsőségekben is kifejezésre juttassa s ezzel annak tartalmi áttekintését lehetővé tegye. Ez elsősorban azok számára szükséges, akik a levéltár anyagát tudományos célú kutatásokra veszik igénybe. Nem kétséges ugyanis, hogy amint bármely hatóságnak vagy intézménynek levéltárában tudományos célú kutatást csak az végezhet, aki ennek a hatóságnak vagy intézménynek történelmi fejlődését, működési körét és az időnkint változó szervezetéi ismeri, éppen ugy a tartalmi áttekintés lehetősége nélkül a kutató nem tudhatja, megvan-e a levéltár ban a tervezett kutatás témakörének megfelelő iratanyag? * Lássuk most már. hogyan történt ennek az elgondolásnak megfelelően a levéltár anyagának részekre bontása? (Az alább következő ábrákban a római számok főosztályt, a laün nagy betűk osztályt, az arab számok kútfőt, a latin kisbetűk csoportot, e betűk törtszámai alcsoportot jelentenek.) Az 1. főosztály anyagának kútfőkre való elosztásánál tulajdonképpen Pallos Márton már is mertetett rendezési eredményeit vettem alapul és ezzel is egy igen fontos levéltárrendezési szabályt, a status quo ante visszaállításának elvét tartottam szem előtt. Ennek a főosztálynak tagolása tehát ma az alábbi képet mutatja : V (Ábra a következő oldalon.) 88