Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Sümeghy Dezső: Sopron vármegye levéltárának történetéből / 59–112. o.

hez képest a levéltár kezelői a bírósági tisztviselők létszámába kerültek. Ugyanez a rendelet a le* véltárak lelett a közvetlen felügyeletet a cs. kir. -törvényszékekre (esetleg a ker. társasbiróságok440 ra), a főfelügyeletet pedig a ker, főtörvényszékekre bizta. Ezt az utóbbi intézkedést azonban, mely a közigazgatási hatóságokat megfosztotta attól a lehetőségtől, hogy a levéltár ügyével foglalkozzanak, éveken át nem hajtották végre. A szinte gazdátlanná vált levéltár sorsával ez idő alatt senki sem törődött, sőt eddigi kezelőjé-nek, Thalabér Istvánnak. 4854. október havában a szombathelyi törvényszék segédhivatali igazgatójává történt ki444 neveztetésével jóformán gondozás nélkül maradt. Három évig tartott ez a különös helyzet, mig végre a cs. kir. helytartótanács soproni osztálya értesítette Simon Nep. János megyefönököt. hogy a levéltárat át kell adni s hamarosan megérkezett a soprqni ker. törvényszék átirata is. melyben közölte, hogy a íőtörvényszék 2494/855. sz. utasítására a levéltárat helyiségeivel együtt átveszi/*

4J> Az átadás határidejéül 4855. dec. lü-ikét ÍCzték ki/'Etlól kezdve egyideig a levéltár működéséről és sorsáról nincsen közelebbi adatunk1*%* valószínűnek kell tartanunk, hogy a levéltár az addigi helyiségeiben maradván'/H& átadás csak fopmai volt és 4864. évben, amikor Niczky Sándor, az 4860. oki. 20-án kelt rendelkezés (októberi diploma) alapján a régi jogaiba visszahelyezett vármegye alispánja a megszűnt cs. k. hatóságok iratait átvette, a levéltár is eredeti állapotában került vissza a közben újból megyei levéltárossá kinevezett Thalabér István gondozásába. A cs. kir. közigazgatási hatóságok és bíróságok iratanyagának átvétele a vármegye számára eléggé gondterhes feladatot jelentett, mert azok elhelyezésére sem a levéltár, sem a megyeháza e célra használható helyiségei nem voltak elegendők. De idő sem maradt e nehézségek megoldására, mert az alig helyreállított • alkotmányosságot* a hatalmi szó ismét megszüntette. A közgyűlések és az ^alkotmányos*, választott tisztviselők helyét újból a kinevezett tisztikar és az ennek tagjaiból alakított tiszti gyűlés foglalta el. A politikai életnek ez a folytonos ide-ode hullámzása az iratanyag sorsában súlyos zavarokat idézett elő. Az * alkotmányos* hatóságok kezelésébe jutott iratokat azoktól most az uj tisztviselőknek kellett átvenni. A közigazgatási iratanyaggal - a helyhiányt leszámítva - ezúttal nem volt különösebb baj, mert a politikai igazgatás 4860. évben megszervezett keretei, bár változott hatáskörrel, de lényegében megmaradtak. Annál több nehézség merült fel a cs. kir. bíróságok iratanyagának átvételénél, mert az igazságszolgáltatás szervezete uj bíróságok felállításával, illetve a régiek megszüntetésével, vagy ezek közül egyesek meghagyásával lényegesen módosult. Ez utóbbi átszervezésnek, a levéltárral vonatkozásban, az volt a legsajnálatosabb eredménye, hogy a megszűnt cs. kir. bíróságok iratait, melyek kezelésében itt-ott nagy rendetlenség is mutatkozott, nem lehetett a levéltárnak megőrzésre átadni; ami pedig belőlük később mégis levéltári kezelésre került, az már csak megtizedelve, a regesztraturai keretek megbontásával jutott a megye tulajdonába. Az udvari kancellária ugyanis a bírósági iratanyag átadására, illetve átvételére oly értelmű utasításokat adott ki, hogy a megszűnt cs. kir. fötörvényszékek, országos törvényszékek, önálló Járásbíróságok, úrbéri fíf- és első bíróságok, állami ügyészségek stb. iratanyagát az uj bíróságok- kir. tábla, kerületi tábla^ váltótörvényszék, megyei törvényszék stb. - hatásköri és területi illetékességük szerint veszik át, a fötörvényszékek és országos törvényszékek elnöki iratait pedig az udvari kancelláriához kell megküldeni. A bírósági iratanyag átadását a törvényszéki elnökök, illetve helyetteseik végezték. A soproni kerületi törvényszék ezt a feladatot Hrabovszky Sámuel cs. kir. törvényszéki tanácsosra bízta, aki - időközben Vas megye eiső alispánjává neveztetvén ki - eanek a meghagyásnak csak igen késedelmesen tett eleget. Jelentése szerint az átadásra váró iratanyagról 407. külön jegyzéket készített és ezek szerint az addig egységesen kezelt iratanyagot valósággal izekre szedte szét. így kapott ezekből az iratokból Sopron, Kuszt és Kismarton város. Mosón megye, a dunántúli kerületi tábla, a pozsonyi és soproni váltótörvényszék, a budai kir. kerületi bányatörvényszék, Sopron megye és - mint már emiitettük - a m. kir. udvari kancellária is, A Sopron megyének jutott iratanyag részint a levéltárban, részint a megyeháza egyes szobáibahéá közgyűlési termében szekrényekben és állványokon nyert ideiglenes elhelyezést. 82