Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) Különszám - AZ ÜLÉSSZAK JEGYZŐKÖNYVE - Michal Kušik hozzászólása / 68–70. o.
véltárügy területén a mi két államunk vonatkozásában is sajátos viszonyok alakultak kt Ezeket a viszonyokat mindkét részről tudatosan vizsgáljuk, különösen ma, amikor a központositott levéltárügy mind az Önök országában^ mind nálunk kulturális és népgazdasági téren egyaránt fontos segitő erőként bekapcsolódott a szocializmus épitésébe. A mi történettudományunk, amelynek haladó volta a források objektív felhasználásától függ, már nem elégedhetik meg azzal a levéltári anyaggal, amelylyel otthon rendelkezünk, mert különböző kapcsolatok és körülmények a kutatást arra kényszerttik, hogy a külföldről keressen segitséget Ez a kérdés a mi viszonyaink között igen élesen vetődik fel. Engedjék meg, hogy csak néhány olyan tényre utaljak, amelyek anyagszerűen is tükröződnek levéltárainkban. A csehszlovák-magyar államhatár az egykori Magyarország területét ugy vágta el, hogy különböző viszonylatokban az egykori'történelmi megyéket igy például Komárom, Esztergom, Nógrád, Abauj-Torna, Zemplén megyéket kettéosztotta. Valamivel kevésbé vágta szét Kont, Gömör, és Győr megyéket Az emiitett megyék levéltárai az államhatár egvik vagy másik oldalán maradtak. A török megszállás a XVI. és XVIL században a magyar állam politikai és egyházi apparátusát az országnak a mai Csehszlovák Köztársasághoz tartozó területére szorttotta vissza. A magyar központi hivatalok EL József idejéig és még tovább is Pozsonyban dolgoztak az egyházi központ is Nagyszombatra, Pozsonyba, Kassára és Jászóra helyeződött át A törökök által fenyegetett magyar Alföldről a szlováklakta északi területekre irányuló menekülés során a menekülő egyházi szervek és a feudális családok igyekeztek - amennyiben ez hamarjában lehetséges volt - iratanyaguk legalább is egy részét biztositant A törököknek Magyarországról való kiűzése után még sokáig tartott, míg a magyar Alföld újjáépült és amig lehetségessé vált, rogy a központi hatalmi apparátust Budára, az egyházi központokat pedig Esztergomba és Egerbe áthelyezhessék. A magyar állam központjának kié pite se Budán a XVlfL század végétől kezdve azt jelentetie, hogy a magyarországi hivatalok és velük együtt a levéltárak is a mai csehszlovák területről a mai Magyarország területére helyeződtek át Ennek az északra és azután délre irányuló áttelepülésnek a során a gazdag levéltári anyagban nemcsak nagy veszteségek történtek, hanem arra is sor került, hogy olyan iratanyagot helyezzenek el itt, amdy azután később különféle restituciós törekvésekre adott okot Érthető, hogy miként máshol is, Magyarországon is, különösen 1867 után, az értékes levéltári anyagot a tőkés állam központjában központosították, ami a nemzetiségek nemzeti és kulturális elszegényedéséhez vezetett Az állami berendezkedéssel karöltve fejlődött ki az egyházi élet is, s Hangsúlyoznom kell, hogy pL az esztergomi érsekség egyházi és földesúri joghatósága a mai Csehszlovák Köztársaság nagy területére is kiterjedt Nyilván még sok egyéb okot is felhozhatnánk, amdyek a legreálisabb indokát alkotják a magyar és a csehszlovák levéltárügy közötti legszorosabb együttműködésnek, örülünk, hogy az Önök és a mi hazánk mai társadalmi berendezkedésének körülményei között egészséges előfeltételei fejlődnek ki annak, rogy problémáinkban - amelyeket a múlt kedvezőtlen viszonyai idézték elő - a levéltári anyagot, amelyet az eddiginél még fokozottabb mértékben fogunk egymásnak nyújtani. Elengedhetetlen, hogy necsak a történészek, hanem a Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság levéltárosai is rendszeres kapcsolatokat építsenek ki az összes eszközök felhasználásávat Mégpedig a következő formákban: 1.) rendszeres kölcsönös tanulmányi látogatások a levéltárosok részéről; <U) bővebb mikrofilm-csere; 3.) eredeti anyag kölcsönzésének lehetővé tétele; 4.) szervezeti és módszertani tapasztalatok kicserélése; 5.) levéltári anyag eredetiben való kicserélése ; 6*) s mindenekelőtt a levéltárakról szóló munkáknak, leltáraknak, útmutatóknak stb. a kiadása, amelyek kölcsönösen igen sokat fognak segitent i x eg kell itt említeni például az Önök alapleltárai kilenc kötetének igen értékes munkáját mely kötetek a csehszlovák levéltárosok számára igen sok értékes anyagot hoztak,