Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) Különszám - AZ ÜLÉSSZAK JEGYZŐKÖNYVE - A levéltári iratanyag nemzetközi felhasználásának néhány kérdése / 63–76. o. - Szedő Antal elnöki megnyitója / 63–. o. - Vörös Károly: A levéltári iratanyag nemzetközi felhasználásának néhány kérdése: különös tekintettel a magyar levéltárügy helyzetére és feladataira: kivonat / 63–64. o.
DL »A LEVÉLTÁRI FORRÁSANYAG NEMZETKÖZI FEimSZNÁIÁSiMK-NÉflfe KÉRDÉSE * (különös tekintettel a magyar levéltárügy helyzetére és feladataira) 1956. június 16 szombat Az ülés a Kossuth-klub előadótermében 9b 50'-k)r nyilt meg. Az elnökségben helyet foglalt Szedő Antal a Levéltárak Országos Központjának helyettes vezetője mint az ülés elnöke, Charles Braibant a francia levéltárak igazgatója mint a Nemzetközi Levéltári Tanács képviselője és Borsa Iván a Levéltárak Országos Központjának vezetője, SZEDŐ ANTAL elnök: Kedves Vendégeink ! Kedves Kartársak ! íMnepi ülésszakunk mai ülését megnyitom. Felkérem Tőrös Károly kartársunkat, hogy előadását a levéltári anyag nemzetközi felhasználásának néhány kérdéséről tartsa meg. VÖRÖS KÁROLY: felolvassa előadását (Az előadás kivonata a következő) : 1, Az előadás bevezetésében hangsúlyozta, hogy a multat rekonstruálni kivánó minden tudományos igénnyel fellépő tevékenység számára feltétlenül szükséges a levéltári anyag felhasználása. A levéltárak min^l teljesebb kiaknázása emellett azzal, hogy segit elmélyíteni az illető nép múltjának, történetének kultúrájának ismeretét, olyan történeti kép kialakulását is elősegíti, mely a népek múltjának leghaladóbb hagyományaira támaszkodva, egyszersmind hozzájárulhat békés egymás mellett élésüknek megerősítéséhez is. A valamely esemény vagy fejlődés megvilágítására felhasználható forrásanyag : a forrásbázis teljes kiaknázását azonban nem egy esetben rendkívül megnehezíti e forrásbázis területileg szétszórt, egyes országok között megoszlott volta. Napjaink felé haladva az egyes országok levéltári fondjában egyre nő az olyan iratok mennyisége, melyek már más népek történetére is vonatkoznak. Ezért a levéltárak számára, ha valóban a felhasználható teljes forrásanyagot akarják a tudománv rendelkezésére bocsátani, saját anyaguk minél teljesebb használhatóvá tétele mellett egyre elkerülhetetlenebbé válik a nemzetközi kapcsolatok kiépítése is. Magyarország számára ez a kérdés különös jelentőséggel bir, hiszen a Keleteurópa e részén élt népek történetének számos olyan közös vonása van, mely az egyes országok levéltári anyagát a többi szomszédos ország történeti kutatása számára is jelentőssé teszi. Ezt a megállapitást szerző a következőkben a Magyarország történetére vonatkozó forrásanyag: a magyar forrásbázis példáján bizonyította. 2, A magyar történelem forrásbázisának kialakulását földrajzi elhelyezkedését, és továbbfejlődését a magyar történelem folyamán két körülmény döntő módon befolyásolta. Egyik a XVL-XVBL századi Magyarország nagyrészének a török által történt elpusztítása illetve másfélszázados megszállása, másik az ezzel egyidejűleg megjelenő, a XVL-XVIL században még csak az ország egy részére, a török kiűzése után pedig egészen 1918-ig az ország egész területére kiterjeszkedő Habsburg uralom, A török uralom alá került területeken elpusztultak a középkori írásbeliség emlékei (ennek méreteire következtetni lehet abból a tényből, hogy az Országos Levéltár az 1526 előtti időszakból 120.000 oklevelet őriz eredetiben, filmen vagy másolatban) és megszűnt a kor hazai írásbeliségének fejlődése. A magyar történelem forrásbázisát konzerváló és továbbképző tényezők a török elől az 63