Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) Különszám - AZ ÜLÉSSZAK JEGYZŐKÖNYVE - Leonyid Ivanovics Jakovlev hozzászólása / 54–59. o.

A szovjet kormány és személyesen Lenin nagy jelentőséget tulajdonított a levéltári dokumentumok felhasználása megszervezésének. A dekrétum azt javasolta a Glavarchivnak, hogy dolgozza ki a dokumentumok gyakorlati és tudományos célokra való felhasználásának szabályait Az 1918 június 1-i dekrétum hatályon kívül helyezte a cári és az ideiglenes kormánynak a levéltárügyre vonatkozó minden rendelkezését A levéltárügynek az 1918 június 1-i dekrétumban megállapított újjászervezésének és központosításának lényege a következőkben foglalható össze : 1) A levéltári anyag állami tulajdon, az egész nép közkincse lett 1.) Az Állami Levéltári Pond egész anyagát a népnek és szocialista államának szolgálatába állították, 3.) Az ország levéltárügy ének irányítását a kormány végzi, központosítva, egységes szervezeti és módszertani központból - a Levéltárügyi Főigazgatóságból. Ezeken a lenini elveken alapul a szovjet levéltárügy mai szervezete is. 1938-tól kezdve az Állami Levéltári Fond irányítását a Szovjetunió Belügyminisztériumának kezébe adták át A szocialista állam építése folyamán a szovjet kormány számos határozatot hozott, amelyek a levéltárügy helyzetének és szervezetének megjavítását célozták; Közülük a legfontosabb a Szovjetunió Népbiztosi Tanácsáriak 1941. március 29-i határozata »A Szovjetunió Állami Levéltári Fondjáról és a szovjet állami levéltári hálózatról szóló rendelkezés jóváhagyásáról«. A Szovjetunió Állami Levéltári Fondjáról szóló rendelkezés meghatározza a Szovjetunió Állami Levéltári fondja kialakításának céljait és az Állami Levéltári Fond összetételét Az Állami Levéltári Fond megteremtésének célja a szovjet levéltárügy központosítása, a dokumentumanyag megőrzése, nyilvántartása és a szovjet szocialista állam érdekében történő sokoldalú felhasználása. Az Állami Levéltári Fondba tartozik ü keletkezésének idejétől, előállításának módjától és technikájától függetlenül - minden, politikai, tudományos és gyakorlati jelentőséggel biró dokumentumanyag, amely a Szovjetunió és a forradalom előtti Oroszország központi és a helyi állami intézményeinek, gazdasági, tudományos, katonai és társadalmi intézményeinek, szervezeteinek és vállalatainak működése során jött létre. A hivatali iratok mellett az Állami Levéltári Fondba tartoznak a történelem, a jog, az irodalom, a művészet Írásos emlékei, a szovjet népek mindennapi életének irásos emlékei, a tervrajzok, a rajzok, a plakátok, a röpcédulák, valamint a fényképfelvételek, a filmfelvételek és a hangfelvételek összes fajtái. Ezenkívül az Állami Levéltári Fondba tartoznak az olyan tudományos és gyakorlati érdekkel biró dokumentumok, amelyek a kultúra, a tudomány, a technika, a termelőmunka, a társadalmi és a politikai élet egyes kiváló személyiségeinek élete és alkotómunkája során jöttek létre, akár a szovjet korszakban, akár a forradalom előtti időszakban, s amelyek a törvényben meghatározott módon az állam birtokába kerültek. Az Állami Levéltári Fond részét képezik továbbá a hivatalos időszaki sajtótermékek és néhány más nyomtatott kiadvány köteles példányai, amelyek a szovjet kormány rendelkezése értelmében kerülnek az állami levéltárakba. A fent felsorolt dokumentumanyagok őrzési helyüktől (állami levéltár, vagy hivatali irattár, könyvtár, vagy múzeum, tudományos kutatóintézet, stb.) függetlenül a Szovjetunió Állami Levéltári Fondjába tartoznak. Nem tartozik az Állami Levéltári Fondba az SzKP és a Komszomol dokumentumanyaga. Ezek a pártfondot alkotják és a pártarchivumokban vannak elhelyezve. A Szovjetunió Belügyminisztériumának Levéltári Főigazgatósága, amely az Állami Levéltári Fondot kezeli, a levéltárügy irányításának szervezeti és tudományos módszertani központja. A Főigazgatóságra vonatkozó rendelkezést a kor mány hagyja jóvá. 55