Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) Különszám - AZ ÜLÉSSZAK JEGYZŐKÖNYVE - Michal Kušik hozzászólása / 47–54. o.

peh Szlovákiában vetődik fel és mint dr. Borsának a Levéltári Hiradóban megjelent cikkéből (A levéltári anyag hozzáférhetővé tételének néhány aktuális kérdése) tudjuk, ugyanez a probléma foglalkoztatja az önök levéltárosait is. A magyarországi hivatali rendszer ui. bürokrácia szempontjából fejletlenebb volt, mint a cseh tartományok regisztraturáiban megfigyelhető osztrák rendszer, ezért a cseh tartományokban kevesebb az ilyen probléma, mint Szlovákiában. Erről a problémáról nálunk is sok vita folyik és ugy véljük, hogy belátható időn belül lezárjuk a kérdést 6. Katalogizálás. A katalogizálás a levéltári állagok, illetve részeik tartalmának részletes hozzáférhetővé tétele érdekében történik. A katalógus bevezetésénél, azzal a kivétellel, hogy részletesebben dolgoz ki néhány pontot (az állag levéltári jellemzése és tartalmi elemzése). L Az oklevél katalogizációs jegyzékének sémáját a szabályok 11 pontban adják meg. (Az oklevél kiállításának helye és dátuma, rövid tartalmi regeszta, adatok a megőrzésről és az oklevél oklevéltani értékelése, az íróanyag, terjedelem, nyelv, pecsételes, kiadás és irodalom, jelzet, hátlapi jegyzetek és kancelláriai jegyzetek, s végül a katalogizációs jegyek sorszáma.) - Katalogizációs egység minden egyes oklevél. IL A hivatalos könyvek katalogizálásának szabályait még nem rögzítettük. DL Az állag iratrészét rendszerint nem katalogizáljuk egészében, hanem csak a íontosabb irattári osztályokat vagy bizonyos íontosabb ügykör iratait, - esetlega regisztratura bizonyos időbeli szakaszát. Rendszerint nem katalogizálunk minden iratot külön, hanem rokon jellegű iratok egész csoportjait A. A régebbi iratanyagot, amelyet nem kezeltek rendszeresen (mintegy 1750ig) az oklevelekhez hasonlóan lehet katalogizálni, de itt beérjük 8 adattal (jelzet, a kiállítás dátuma és helye, tartalmi regeszta, a megőrzés módja (eredeti, fogalmazvány), az iratok száma, adatok a nyelvről, mellékletek és a jegyzék sorszáma a regiszterben való utaláshoz). B. Az újkori iratanyagnál a katalogizációs jegyzék átfogja az összes iratokat, amelyek egy tárgyra vonatkoznak és a következőket tartalmazza : 1.) Az iratcsomó száma vagy jele (csoportos feljegyzéseknél feltüntetendők azok a számok, amelyeket a jegyzék megad.) 2.) Vezérszó formájú regeszta, amely megadja az iratcsomó rövid tartalmát, beleértve a datálásra vonatkozó adaokat is. 3.) Az iratok száma. 4.) A nyelvre vonatkozó adatokat a bevezetőben említjük meg és csak kivételesen az egyes eseteknél. 5.) Mellékletek. 6.) A regeszta sorszáma a regiszter és az utalások céljára. A katalógusban való tájékozódáshoz név- és tárgymutató szolgál (együttesen). - Előnyben részesitjük a rendszeres katalógust a tematikai katalógussal szemben, amelyet a mostani szakaszban csak a munkásmozgalomra és a Csehszlovák Kommunista Párt, valamint a Szlovák Kommunista Párt történetére vonatkozó iratoknál engedünk meg. 7.) Mutatók és tematikai mutatók az állagokhoz. Mutatók akkor készülnek, ha a katalógus az anyag természete miatt nem célravezető, vagy ha a mutató lehetővé teszi a levéltári anyag gyorsabb hozzáférhetővé tételét A mutató csak rövid vezérszót (és a megfelelő jelzetre való utalást tartat maz. Az egyes állagokhoz szóló mutatók fokozatos egybeolvasztásával ki lehet alakítani az egész levéltárra vonatkozó általános tematikai mutatót Röviden felsoroltam azokat a formákat, amelyeket elvben a csehszlovák levéltárakban használnak. Azért mondom, hogy elvben, mert konkrét esetekben minden egyes levéltárosnak minden lehetősége megvan arra, togy jobb javaslatot tegyen, illetve, hogy az alapvető irányvonalakat megfelelően alkalmazza a saját anyagában fennálló viszonyokra. Ugy véljük, hogy levéltárosainknak módszertani tapasztalataikat minél inkább közzé keü tenniök és általánositaniolc Szívesen látjuk más országok levéltáro53