Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) Különszám - AZ ÜLÉSSZAK JEGYZŐKÖNYVE - Kristóf István felszólalása / 16–. o. - Borsa Iván zárószavai / 16–. o. - Ember Győző: A 200 éves Országos Levéltár: kivonat / 16–18. o.

elején költözhetett át a levéltár mostani korszerű, kifejezetten levéltári célokra épített épületébe. Jelenleg az Országos Levéltárban vannak az '1944. évvel záródó polgári korszak országgyűléseinek, minisztériumamak, felsőbíróságainak és más központi államhatalmi, államigazgatási és igazságszolgáltatási szerveinek az Iratai, néhány kivételtől eltekintve, sőt, 1945 utáni, hasonlóan országos jelentőségű iratokat is őriz már. De jelentős mennyiségben vett át a levéltár családi levéltárakat és gyüjteményjellegü iratokat is. Az uj Országos Levéltár megalakulása után a belügyminisztérium főhatósága alá került A Tanácsköztársaság az oktatásügynek rendelte alá, majd a Horthykorszakban rövid időre ismét a Belügy-, majd a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium felügyelete alá került 1922-ben Országos Magyar Gyüjteményegyetem néven közös szervezetbe vonták össze az országos jellegű nagy muzeumokat, könyvtárakat és az Országos Levéltárat E szerv elnevezését 1934-ben Magyar Nemzeti Múzeumra változtatták át E szervezeti forma mellett azonban az Országos Levéltárnak nem volt semmiféle szerves kapcsolata a megyei és városi levéltárakkal, holott a korszerű feladat a levéltárügy központosítása lett volna. Erre azonban csak a felszabadulás után, 1950-ben került sor, a Levéltárak Országos Központjának íelállitásávaL E szerv a Hadtörténelmi levéltár kivételével az ország összes állami levéltárának a főhatósága lett (A korábbi megyei és városi levéltárakat is állami levéltárakká alakították át) 1956. január 1-vel a Levéltárak Országos Központja az alá iartozó állami levéltárakkal, köztük az Országos Levéltárral, az Oktatásügyi Minisztérium főhatósága alól a Minisztertanács felügyelete alá került Az Országos Levéltár 1875 és 1945 közötti működésének legjellemzőbb vonása az, hogy a levéltárat a vezetők céltudatos munkával tudományos intézetté alakították, tisztviselői a magyar történetírás legjelesebb képviselői voltak. Bár e jeles tudományos gárda a levéltárügy terén is sok eredményt ért el, ezek az eredmények kisebbek voltak a történetírás területén elért sikereknéL 3. Az Országos Levéltár gyűjtőkörébe az országos jellegű vagy jelentőségű szervek vagy szervezetek, családok vagy személyek iratai tartoznak. A Gazdasági Levéltárakat - kivéve a családi uradalmi levéltárakat, - kezdettől fogva külön gyűjtötték és 1953-ban a Központi Gazdasági Levéltárat szervezték meg szár mukra. Előbb-utóbb azonban szükségessé fog válni az is, hogy az 1945 után, a népi demokratikus korszakban keletkezett iratanyag számára is uj, önálló levéltárat rendezzenek be. A felszabadulás előtti iratanyag elsősorban tárgyi tagolódású és csak azon belül időrenfü. Az első részhez tartoznak a központi államhatalmi és államigazgatási szervek iratát (Ezek ismét 1867 előtti és utáni részre tagolódnak.) A második részhez tartoznak a központi igazságszolgáltatási szerveknek, a felsőbíróságoknak az iratát A harmadik részben a magánlevéltárak és a gyűjtemények foglalnak helyet Jelenleg már minden jelentékenyebb családi levéltár állami levéltári őrizetben van, a legfontosabbakat az Országos Levéltár őrzt Az Országos Levéltár belső szervezete az iratanyag fenti tagolódásának megfelelően tagolódik osztályokra. További részei még a mikrofilmező csoport, az iratrestauráló és könyvkötő műhely, a kutatóterem, a könyvtár, a titkárság és a gazdasági hivatal. Az elmúlt tiz év alatt a levéltár munkájában is jelentős változások következtek be. Megszűnt a nemességigazolás, viszont sok uj feladatot lát el a levéltár, vagy vállal magára korábbinál nagyobb mértékben: így a gyűjtőkörébe tartozó, de még levéltárba nem száOJtott iratok nyilvántartását és selejtezésüknek ellenőrzését,, a levéltáron belüli selejtezést, az eddiginél sokkal nagyobb méretű rendezést, mikrofilmezést, iratrestaurálást és pecsétkonzerválást, segédletkészítést A levéltár elméleti irodalom nagyobb arányú müvelésére 1949 után került sor. Kiadványkészitő munkánk - más történettudományi intézetek munkájához kapcsolódva - a Magyar Tudományos Akadémia irányításával és annak támogatásával folyik. Az előadás az előttünk álló feladatok rövid felsorolásával zárult BOESA IVÁN elnök: Megköszönve Emter elvtárs előadását és a jelenlévők érdeklődését, ünnepi ülésszakunk megnyitó ülését ezennel bezárom. 18