Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) Különszám - AZ ÜLÉSSZAK JEGYZŐKÖNYVE - Kristóf István felszólalása / 16–. o. - Borsa Iván zárószavai / 16–. o. - Ember Győző: A 200 éves Országos Levéltár: kivonat / 16–18. o.

nyolitására egy 7 tagú bizottságot küldtek kt Az alaptörvény hozzájárult ahhoz, hogy magánosok is letétbe helyezhessék irataikat az ország levéltárában, továbbá rendelkezett az ország levéltárának személyzetéről és helyiségéről is. E törvény azonban csak 1756-ban vált valóra, Batthyány Lajos nádor fáradozásainak eredményeképp. A nádor az országos jellegű iratok átadására szólitotta fel mindazokat a hivatalokat és személyeket, amelyek birtokában ilyen iratokat sejtett, ő maga is egész nádori levéltárát átadta az ország levéltárának. Az akció sikerrel járt A megnövekedett iratmennyiség szükségessé tette, hogy a levéltárat külön helyiségben helyezzék el és külön személyt bizzanak meg kezelésével. Az 1756 márc. 1-én Csintó Imre részére szóló levéltárosi kinevezés és a részére adott

| inatructio alapján ezt a napot tekinthetjük a régi és az uj országos levéltár születésnapjának. A megalakulás után tovább folyt az iratgyüjtés, 1765-ben került sor a levéltár szervezetének a bővítésére. Ettől kezdve a nádor, vagy a nádori szék betöltetlensége esetén az országbiró hatásköre alá tartozott. í 848-ban az első magyar minisztérium megalakulása után a belügyminiszter, az 1867-es kiegyezés után szintén ő rendelkezett a levéltár felett annak az uj országos levéltárba való beolvadásáig. A régi országos levéltár keletkezésének megfelelően kezdettől fogva három részre tagolódott (s jelenleg is tagolódik a mai országos levéltár keretében.). Az első rész az ország levéltára, az archívum regni. Ide elsősorban az országgyűléseknek, országgyűlési bizottságoknak az iratai kerültek, valamint olyan fontos ügyekre vonatkozó iratok, melyekkel az országgyűlések foglalkoztak. Külön őrizték a törvényeket; a legújabb törvények és törvényerejű rendeletek is ide kerülnek A második és terjedelemben legnagyobb rész a nádori levéltár, az archívum palatinale. Az ország nádorainak és nádori helytartóinak iratait őrzi a 16. század közepétől 1848-ig, amikor az utolsó nádor lemondott. Harmadik, mind terjedelemben, mint jelentőségben legkisebb része az országbírói levéltár, az archívum iudicum curiae. Tisztelettel kell adóznunk a régi országos levéltárban végzett levéltárosi m'mkánák. Itt dolgozó levéltáros elődeink legnagyobb érdeme az volt, hogy az iratokat rendezték és segédkönyveket készítettek hozzájuk. Nem végeztek történetírói tudományos munkát, - a régi országos levéltár fennállásának 120 éve alatt még 12-szer sem fordult meg tudományos célzatú kutató a levéltárban,— főfeladatuknak azt tekintették, hogy az országgyűlés számára a szükséges iratokat kikeressék és előkészítsék. 2. Az 1848-as polgári forradalom felszámolta Magyarországon a feudalizmust A megszűnt kormányhatóságok levéltárai és irattárai nagyrészt elvesztették korábbi jogbiztositó és kormányzati, tehát elsősorban gyakorlati jelentőségüket, ezzel szemben előtérbe került a tudományos, elsősorban történettudományi szempont A magyar Tudományos Akadémia «álladalmi közlevéltár* felállítását javasolta a kormánynak 1848-ban, s mivel ez a terv ekkor nem volt megvalósítható, az 1867-es kiegyezés után ismét az Akadémia fordult indítvánnyal a belügyminiszterhez egy uj országos levéltár szervezésének érdekében. Végül 1874-ben került sor arra, hogy a belügyminiszter előterjesztésére az uralkodó Pauler Gyula történészt nevezze ki az uj országos levéltár első vezetőjévé. Az uj országos levéltárról nem hoztak uj törvényt; ennek is az 1723 : 45. törvénycikk maradt az alaptörvénye. Magva szintén a régi országos levéltár iratanyaga volt Evvel vonták össze a részben már megszűnt, részben még működő feudális kormányhatóságok levéltáralt és irattáralt Először a négy legfontosabb kormányhatóságnak: a magyar és erdélyi kancelláriának, a magyar helytartótanácsnak és az erdélyi főkormányszéknek az iratait összpontosították az uj országos levéltár keretében; később került sor a magyar kamara, az erdélyi kincstartóság és az erdélyi fiskális levéltár, a magyar kúria és az erdélyi tábla, az 1848/49-es minisztériumok és az abszolutizmus alatt működő kormányszervek, valamint sok más kisebb hatóság levéltárainak és irattárainak átvételére. ^ Az igy összegyűjt nagymennyiségű iratanyagot a budai Várban, a belügyminisztérium régi épületében helyezték el, zsúfolt állapotban. Csak az 1920-as évek 17