Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - FIGYELŐ - Szedő Antal: A magánlevéltárak kérdése az olasz szakirodalomban / 193–195. o.

V. Grenske (vagy Grenzke?) levele A R Vorcncovhoz arról hogy különféle adatokat és értesüléseket szerzett Triesztben az orosz kereskedelem számára, mellékelve az orosz vas exportjára vonatkozó Jegyzék. Francia nyolven (4785, Nr 638) Az orosz és az osztrák kormányok nyilatkozata a kereskedelmi kapcsolataik megerősítésé ről és fejlesztéséről és arról, hogy barátságos kapcsolatot létesítenek a két ország közt Mellé kelve II. Katalin és II- József manifesztuma Terv és annak másolata Francia nyelven (4785. Nr 647J. Framer levele Barukí trieszti orosz konzulhoz a kalózok tevékenységéről és az ellenük viselendő harc módjáról. Francia nyelven (4788 Nr 745) Oslermann vicekancellár körlevele a külföldi orosz követekhez arról hogy Ausztria képvise Iőivel szemben a két ország érdekeinek kölcsönös védelme elvét kell alkalmazni Francia nyelven (XYHI. század vége, Nr 4322.). i Pál reszkriptuma a béasi orosz követhez. Razumovszkijhoz az osztrák orosz viszonyról Fordítás francia nyelvre (4798, Nr 4728 ) »* I. Pál Irvele az osztrák császárhoz arról hogy osztrák részről megsértették a magukra vállalt háborús kötelezettségeket és hogy Oroszország megszünteti *áz osztrák érdekek védelmét?. Francia nyelven (4799. Nr 47«8 ) A fentiekben az első (4950.*éví) közlemény első csoportjának (Oroszország diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatai külföldi országokkal! első alcsoportját amely az Ausztriával való kapcsolatra vonatkozik, teljes szövegében közöltük Ugyanilyen módszerrel készültek a többiek is. le fordításuk tehát módszertani szempontból nem szükséges - BÉLA? VILMOS » A

_..

M

L

A

il4jffffl.fe **?MLif ftffffiff. A

£.QLA

?ff SZAKlR

?t

)

fLOMÜAN A magánlevéltárak feletti állami felügyelet kérdése - mint a III nemzetközi levéltáros kongreszszusról e számunkban más helyütt is olvasható beszámoló tanúsítja - a nyugateurópai levéltári: szakirodalomban egyre nagyobb Jelentőségre tesz szert Különösen élénken jelentkezik e probléma Olaszországban, ahol a korábbi törvényhozás e téren már tett bizonyos lépéseket A következők ben ismertetendő két cikk is ennek a felújuló érdeklődésnek Jele és bizonyítéka "* x A cikkek egyike a kérdést a francia törvényes rendelkezések szempontjából vizsgálja megállapítja, hogy a XV III század végén a francia magánlevéltárak száma az egyháziakat ide nem szá mitva 4700 körül volt Több botrányos külföldre tőrtént eladás (utoljára Berthier marsai iratainak Londonban történt eladása) törvényes szabályozást provokált ki 4938 ban jelent meg a rendelet melyet 4940 ben egy végrehajtási utasítás követett * A lényeg az

t hogy a történeti emlékek védelmét szolgáló 1943 1 törvényt alkalmazzák a tör téneti értékű iratokra is, A történeti értékű magánlevéltárakat ilyenekké lehet nyilvánítani (La classi íication) A közérdekűvé nyilvánítás vagy a tulajdonos kérelmére de legalább is beleegyezésével kell, hogy történjék, A levéltári tanács vagy éppen az érdekelt minisztérium hozzájárulása is szűk séges, A classiíie^tio mellett lehetséges az ins<jrjptie mikor nem az egész magánlevéltárat, hanem csak annak értékes darabjait jegyzékbe foglalják,. Ezt is a minisztérium rendeli el a levéltári ta x Pagano , La r^golamentazione degü archív! privati neila legislazione francese <* Archivi, 4956 76-83. 4Í3 -