Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - FIGYELŐ - Hadnagy Albert: A korszerű irattári tervek kérdése a nyugatnémet levéltártudományban / 177–186. o.

Iálási iratok beosztása tekintetében is„ Ezeket fheurer a 012 csoportba helyezte, de a többi statisztikai ielvételt már nem ide osztotta be, hanem azokba a csoportokba, amelyek fogalmi körére a statisztikai íelvétel vonatkozott így pl. az építkezési statisztikai adatokat a 600/7, az állatszám" Iálásit a 764/8 alcsoportokba helyezte. A túlságosan elaprózott irattári tervek a nagyobb helyeken valósággal kényszerzubbonyt Jelentenek, miként ezt az alábbi példa, bizonyítja : Iheurer íéle terv : 352. rendszám. Községi levéltár352/1. Községi levéltárak általános ügyei 352/2. szabad rendszám 352/3. A községi levéltár, elhelyezés, berendezés, általános és részletes használati szabályok, levéltáros alkalmazása és teendői, Írnokok felügyelete 352/4. A községi levéltárak használata, iratkölcsönzés,, kutatási engedélyek é?3 elutasítások, tudakozódások és felvilágosítások 352/5. A községek iratanyagának letétbe helyezése tartományi, vagy más hivatalos levéltárakban' 352/6. Levéltári lajstromok (leltár) Konstanz város irattári terve az átalakított Iheurer terv szerint 353. rendszám. V

áro

£jJte

vé

Jtáj\ 352/1. A községek és városok levéltárainak általános ügyei 352/2. A városi levéltár személyzeti és működési ügyei 352/3. a) A városi levéltár elhelyezésére és berendezésére vonatkozó általános ügyek b) llletményügyek 352/4. A városi levéltár használata, iratkölcsönzés, tudakozódások és felvilágosítások 352/5. szabad rendszám 352/6. szabad rendszám 352/7-22. A konstanzi városi levéltárra vonatkozó különleges természetű iratok. A két terv összehasonlításából kitűnik, hogy Konstanz városa a levéltárára vonatkozó iratokat a Iheurer terv által meghatározott 6 rendszám alatti beosztásban nem tuuja elhelyezni. Az önhatalmú változtatások pedig semmivé teszik a cini szójegyzéket. Mindez azt Jelenti, hogy az irattári tervek alkalmazása esetén az eredeti beosztást a helyi adottságoktól rüggetlenül meg kell tartani, amiként erre a más csoportoknál még Jobban kiütköző tévedések különösen figyelmeztetnek. A felhozott példa arra is figyelmeztet, hogy a városokra nem lehet a községek iratkezelési rendjét kaptafaszerüen alkalmazni. A szerző véleménye szerint elegendő lenne a thüríngiai, bajor és a Külby féle tervek alapján a felaprózás helyett csak keretterveket készíteni az alábbi példa szerint: 350. rendszám. A szülőföld általános gondozása és a szülőröld művészete. Ide tartoznak: a szülőföld védelme, a népiség ápolása, a falu története, falukö-ojv. falusi évfordulók (ünnepek), népviselet, falusi egyesületek, falunapok. Ezek a fogalmak lehetővé teszik, hogy minden hivatal és minden község az iratait a helyi adottságoknak és tagozódásnak megfelelően helyezze el és címszójegyzékét ehhez alkalmazza. Ez a módszer a városok és falvak igényeinek sokkal jobuan megtelelne, mint az eddig folytatott gyakorlat. A 19. és 20. század irattári terveinek és az irattárak rendezési tapasztalatainak a komoly tanulmányozása igen kívánatos és hasznos lenne, mert ez által a levéltárosok nemcsak elméleti és gyakorlati tudásukat gyarapithatnák, hanem még inkább tudatára ébrednének azokat az összefüggéseket illetően, amelyek az irattárak és a levéltárak közt mindenkor iennállanak. Tudomásul kell venni egyszer már azt a tényt, hogy a levéltárak az irattárakból alakultak ki és alakulnak ki a jövőben is és ezért a községek irathagyatékának megvédése érdekében a közigazgatási hatóságokkal állandó szoros kapcsolatot kell fenntartani. Dr. Martin VeJlmer az íEinheítliche Aktenplane» cimü tanulmányában - mely Herner cikkéhez készült "korreferátum * megállapítja, hogy a községek iratkezelési rendjével és az irattári teriéí