Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - FORDÍTÁSOK - Nuhlicek, Jozef: A nemzeti bizottságok iratkezelése az 1945–55. évben / 120–128. o.

hogy kevesebb számú, mindössze 44 kútfőt ismert. A római számokkal jelzett kútfők tételekre (arab számok), csoportokra (kis betűk) és alcsoportokra (arab számok) oszlottak tovább, A járási bi­vatalok egy kis részénél továbbra is a régi, még a Monarchia idején bevezetett ügyrendet hasz­nálták, amely 43 vagy 49 kutrőből állott, s ezek tételekre oszlottak TeL Csehországban néhány nemzeti bizottság az irattározásban a tizedes rendszert alkalmazta. amelyet a cseh községek, városok és járások központja és különféle szervezőirodák (pl, Blasek Lipót Pardubicban) propagáltak, de rendszeresen megtartották az iktatót és a mutatókőnyvet is. A Cseh községek, városok és Járások központja már 4940-ben uj «ügyrendet» vezetett be és arra törekedett, "hogy ezt tagjainál is keresztülvigye. Az uj ügyrend az eddigi iktatószámokat jelzetekkel rpótolta, amelyek a tárgy számából és a keltezésből állottak (pl., a 664-4/7-490, sz. iratot 4940. július 4-én mutatták be a levéltár ügyében aláírásra). Az iratnyilvántartás betűrendben rendezett mutatólapokból és egy beadványjegyzékböl állott, amelynek öt rovata (érkezés napja, száma, hon­nan, osztály, elintézés napja) volt. A tárgyi tizedesrendszernek nyolc csoportja volt: 4. közigaz­gatás, önkormányzat, -- 2. rendőrség, katonaság. - 3. építésügy, szállítás, utügy, vizügy. - 4. nép­es állategészségügy. - 4. ipar. kereskedelem, gyáripar, munkásügyek, mezőgazdaság, -- 6. vallás, házasságkötések, művészet, tudomány, iskolaügy, népművelés. -- 7. állampolgársági, illetőségi ügyek, népszámlálás, szegényügy és szociális gondozás. -- 8. a község pénzügyei és gazdasága. A be­mutatott ügyrenden dolgozott 4940-ben Janouch Rudolf is. aki 4946-ban az ügyrendet a helyi és já­rási nemzeti bizottságok szükségletének megfelelően átdolgozta, A Cseh községek,, városok és já­rások központja által kiadott átdolgozott ügyrend ismét jelzetek használatát javasolta az iktatószá mok helyett és segéd iratjegyzékek bevezetését a következő rovatokkal : 4. érkezés napja, 2. hon­nan, milyen keltezéssel és szán alatt érkezett. 3. tárgy. 4. elintézés napja, 5. ki és ho gyan intézte el (rövid tartalom). Az ugyanakkor javasolt irattári rendszernek nyolc csoportja volt: 4. közigaz­gatás, - 2, állami igazgatás, - 3. iskolaügy és népművelés, - 4. egészségügy és szociális igaz­gatás. - 5. gazdaság, - 6, mezőgazdaság. - 7. műszaki, - 8. pénzügy. 4948-ban, közvetlenül meg­szűnése előtt a Cseh községek, városok és járások központja a helyi nemzeti bizottságok részére ujabb ügyrendet dolgozott ki. s ehhez jól áttekinthető ügykörjegyzéket csatolt táblázat formájában; Az ügyrend a háromjegyű számok tizedesrendszerén alapult. A kidolgozott rendszert a belügymi­nisztérium használta fel a belügyi igazgatás ideiglenes irattári rendszerének alapjaként. A belügyminisztérium 4948. december 10-én kelt K--662-6/42-4948. sz. körrendelete ismer­tette a cseh tartományi, központi és járási nemzeti bizottságokkal azokat az uj belügyi igazgatási ügyrendi elveket, amelyeket a helyi nemzeti bizottságok is bevezethettek. A tartományi nemzeti bi­zottságok az ostravai kirendeltség kivételével 4949. január 4, - március 34. terjedő hátralévő idő­szakra a régi rendezési módszer szerint dolgozhattak, majd kötelesek voltak irattári anyagukat a belügyminisztérium levéltárának átadni. Egyébként 4948. december 34-ével le kellett zárni vala­mennyi addig vezetett olyan segédkönyvet, amely csak az iratok rendezésére szolgált, nevezete­sen az iktató- és mutató könyv eket. lajstromokat és esetleg egyéb feljegyzéseket (pl. az idegen szám mutatókat, névmutatókat). Egyedüli segédkönyvként csak a vezető kartont volt szabad használni. Az uj iratrendezést egyidejűleg Szlovákiában is bevezették. A vezetökarton újdonság volt, amelyet a nagy- és középhivatalok postája iratrendszerének szovjet mintájára vezettek be. A következő förovatai voltak : Jelzet : . Ügyintéző : i beadvány tartalma • Az irat jellege Lerakva -én A fél tetszésére volt bizva. hogy a bekeretezett részt saját maga tölti-e ki az irat beadá­sakor - a vezetökartont dohányarudákban lehetett kapni, mivel a dohányjövedék utján került szét­osztásra - vagy pedig az 1 iroda tölti-e ki. amely ellátta a Z-662-6/42-4948-1/4. sz. belügyminisz­teri határozatban a belügyi iratkezelés részére előirt ideiglenes ügyrend szerinti jelzettel is. Az irodának kellett gondoskodnia arról, hogy az < Érkezett =án» rovatba a hónap és a nap előtt az évszámot is feltüntessék, mert ez már többször nem került megismétlésre, továbbá* hogy a «-tól» rovatban is feltüntessék azt a keltet, amikor a fél a beadványt elküldte, ill. -a jelzetet és a hivatal

Next

/
Thumbnails
Contents